Keresés

Legközelebb a harmadosztályú vasutakról, a HÉV-ekről lesz szó.

Az államosítások komoly hasznot jelentettek az államnak, nem kellett évente kifizetni a kamatbiztosítást a vasúti társasságoknak. A legnagyobb bevételt az Osztrák Államvasút magyar vonalainak 1891-es államosítása hozta. A MÁV komoly nyereséget termelt ezután.

A teherszállítást megreformálta Baross, eddig a MÁV egyes vidékeknek és árucikkeknek adott kedvezményt, a magánvasutak szállítási tarifája is eltérő volt. Ezután a MÁV minden áru esetén csökkentette a szállítás árát, ezután jelentősen megnőtt a szállított áruk mennyisége. 

A MÁV 1890-ben bevezette a személyszállításban a zónarendszert, a legkisebb zóna az 5 km-nél végződött, a legnagyobb 100 km-nél. A legkisebb és legnagyobb távolság is kedvezményes volt, tehát ha valaki túllépte a 100 km-t egységes díjért utazott, ez ösztönözte a falusiakat hogy terményeiket a közeli városba vigyék eladni, illetve a távolsági utazásokat, a turizmust országon belül. A zónarendszer hatására hatalmas növekedés következett be az utazások számában, a szegényebb emberek is rendszeresen utaztak vonattal.

Baross 1886 és 1889 közt közmunkaügyi és közlekedési miniszter lett, ahol tovább képviselte az államosítás gondolatát, ez már utána következett be, 1889 és 1891 közt államosították a Első Magyar Gácsországi. a Magyar Nyugati, a Arad-Temesvár, a Magyar Északkeleti Vasutat, ezekről a 67, 70, 76 kommentekben írtam, A Magyar Nyugati Vasút kimaradt, mindjárt megírom.