Keresés

Baross Gábor 1883-ban lett közlekedési államtitkár, első lépésként továbbfolytatta az államosításokat, a 65,68,72 kommentemben ismertetett Első Erdélyi Vasút, Duna-Drávai Vasút, Alföld-Fiumei Vasút 1884-ben lett államosítva.

Óvatosan a címekkel, mert Baross 1883-tól 1886-ig "csak" közlekedési államtitkár volt, 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, 1889-től 1892-ig kereskedelemügyi miniszter.

A legnagyobb hatású reformja az ún. zónatarifa-rendszer 1889. évi bevezetése volt, amely alapjában reformálta meg a vasúti díjszabás-rendszert és milliók számára tette anyagilag elérhetővé a vasút szolgáltatásait.

Nem kifejezetten csak az ő nevéhez fűzdik, de említésre méltó még ebből az időszakból a MÁV Központi pályaudvar építése (1883-1884), illetve az ún. második HÉV-törvény (1888. évi IV. tc.).

Az első HÉV-törvényt - amely szabályozta a helyiérdekű vasutak fogalmát, létesítését és üzemeltetését - még 1880-ban életbe léptették, ez volt az 1880. évi XXI. tc. 

A következő téma Baross Gábor miniszter tevékenysége 1883-tól.

A MÁV vasútvonalak államosításával is terjeszkedett. Írtam a Keleti Vasút-ról Erdélyben, a csődbe ment vállalatot 1876-ban államosították. Az Alföldön tevékenykedő Tiszavidéki Vasútról is írtam, itt az állam titokban felvásárolta a részvényeket és 1880-ra ez is MÁV tulajdon lesz. Írtam hogy a Déli Vasúttól megvették 1880-ban a Zágráb-Károlyváros vonalat és az Osztrák Államvasúttól némi kényszer hatására megszerezték a Bruck-Komárom vonalat 1882-ben.