|
|
|
|
 |
Dogfüggő
2020-05-31 10:05:17
|
86277
|
Az árpaszalma nem azért hasznos az algásodás ellen, mert savanyít (savanyú vízben is remekül élnek az algák), hanem azért,
mert valami foszforzabáló szervezeteknek jó táptalaja; azok szaporodnak el miatta, és azok eszik el az alga elől a foszfort, ami
tavaszra felszaporodik a vízben. |
|
 |
vénkecsi
2020-05-31 10:04:35
|
86276
|
Nem egészen erről van szó. Az árpaszalma nálam is évek óta bevált dolog. De nem kimondottan a savanyítással éri el a hatását, hanem a felületén levő apró kis algafaló planktonok szaporodnak el, és ez által tisztul a tó vize.
Mert ugye az sem mindegy, hogy az uborkát ecetes vízbe teszed el, vagy sósba egy kis kenyérrel meg egyebekkel fermentálva . Az eredmény mindkettőnél savanyú, de egész más a működése, hatása. |
|
A hozzászólás:
 |
csoer
2020-05-31 09:17:59
|
86275
|
OK.
Teljesen egyetértek (már csak azért is, mert tény) azzal, hogy a szerves anyagok bomlása savanyítja a vizet.
De, nem kötözködés és nem okoskodás miatt említeném a következőket, mivel sok esetben semmi sem fehér-és fekete.
Mint mindenki másnál, tavaszra, a vízben (tó fenéken) jelentős szerves anyag (falevél stb) halmozódik fel, ami savanyítja vizet.
Ezzel párhuzamosan kora tavasszal (idestova 9-10 éve) árpaszalma-tótőzeg keveréket rakok a vízbe algák ellen.
Szerintem sokan mások is.
Ez a keverék savanyítja a tó vízét.
Ezek szerint a szerves anyagok bomlása miatt savanyított vizet még tovább savanyítjuk tó tőzeggel feleslegesen?
Ezek szerint az algák ellen (tavaszi alga robbanás) elegendő lenne a szerves iszap bomlása során történő víz savanyítása? |
|
Előzmény:
 |
Dogfüggő
2020-05-31 01:39:48
|
86274
|
A növényi anyagok bomlása savanyít, tehát amíg van növényi anyag az iszapban, addig legfeljebb savanyítani tud.
Ha már nincs, ami bomoljon, akkor meg az iszap nem oszt, nem szoroz ebből a szempontból.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|