Keresés

Részletes keresés

Dogfüggő Creative Commons License 2020-05-31 10:05:17 86277

Az árpaszalma nem azért hasznos az algásodás ellen, mert savanyít (savanyú vízben is remekül élnek az algák), hanem azért, 

mert valami foszforzabáló szervezeteknek jó táptalaja; azok szaporodnak el miatta, és azok eszik el az alga elől a foszfort, ami

tavaszra felszaporodik a vízben.

vénkecsi Creative Commons License 2020-05-31 10:04:35 86276

Nem egészen erről van szó.
Az árpaszalma nálam is évek óta bevált dolog.
De nem kimondottan a savanyítással éri el a hatását, hanem a felületén levő apró kis algafaló planktonok szaporodnak el, és ez által tisztul a tó vize.

Mert ugye az sem mindegy, hogy az uborkát ecetes vízbe teszed el, vagy sósba egy kis kenyérrel meg egyebekkel fermentálva . Az eredmény mindkettőnél savanyú, de egész más a működése, hatása.

A hozzászólás:
csoer Creative Commons License 2020-05-31 09:17:59 86275

OK.

Teljesen egyetértek (már csak azért is, mert tény) azzal, hogy a szerves anyagok bomlása savanyítja a vizet.

De, nem kötözködés és nem okoskodás miatt említeném a következőket, mivel sok esetben semmi sem fehér-és fekete.

 

Mint mindenki másnál, tavaszra, a vízben (tó fenéken) jelentős szerves anyag (falevél stb) halmozódik fel, ami savanyítja vizet.

 

Ezzel párhuzamosan kora tavasszal (idestova 9-10 éve) árpaszalma-tótőzeg keveréket rakok a vízbe algák ellen.

Szerintem sokan mások is.

Ez a keverék savanyítja a tó vízét.

 

Ezek szerint a szerves anyagok bomlása miatt savanyított vizet még tovább savanyítjuk tó tőzeggel feleslegesen?

Ezek szerint az algák ellen (tavaszi alga robbanás) elegendő lenne a szerves iszap bomlása során történő víz savanyítása?

Előzmény:
Dogfüggő Creative Commons License 2020-05-31 01:39:48 86274

A növényi anyagok bomlása savanyít, tehát amíg van növényi anyag az iszapban, addig legfeljebb savanyítani tud.

Ha már nincs, ami bomoljon, akkor meg az iszap nem oszt, nem szoroz ebből a szempontból.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!