Keresés

Nagyon érdekes infók, de ezekből kimaradtam, ugyanis a számítógépekig csak Erika táska írógépemet használtam. A csőtollakat is elektro-mechanizálták, az első amit láttam,

egy HP (nem hülye p!) plotter volt. Ez maga cserélte a fekete és színes, különböző vonalvastagságú  tintapatronokat. A műszaki rajzolók Wurlitzerje volt.

A ceruzahegyezőket és a radírozókat is elektro-mechanizálták később.

Az IBM gömbfeljes gépeknek volt egy óriási hibája. Ha utólag javítani kellett, jellemzően a stencilt, az életben nem lehetett pontosan vissza találni az adott betühöz. Ezért nekem az egyetemen egy olivettim volt, amivel tökéletesen tudtam javítani azt amit a gömbfejessel félre ütöttek.

"Ezek ugyan nem terjedtek el, mert jöttek az IBM golflabdás gépek és társaik."

Az elektromechanikus írógépeket Európában pl. a Mercedes 1914-től gyártotta, az IBM gömbfejes gépek 1961-ben jöttek a piacra. A béketábor irodagépesítésének alapja a Robotron 1967-től gyártott elektromechanikus Optima gépei voltak, amik a nyolcvanas évekig gyártásban maradtak. (amúgy az NDK-ban a régi Mercedes-gyár 1951-től folytatta a korábbi Mercedes konstrukciók gyártását). Idehaza elektronikus írógépet valamikor a nyolcvanas évek közepén láttam először (valamelyik Robotron-modellt), amikor már minden magára valamit is adó irodában ütőkaros villany-Optimák voltak.

Kezdetben vala a napraforgó szüret, az 15883-as hozzászólásban.
Onnan a borotvapenge élesítésen, a Wilkinson Sword pengén, a ruhabontáson, dipa és pauszpapíron, redisz és csőtollon, javítófestéken, stencil javításon át eljutottunk az írógépig.

Erről annyit, hogy volt egy motorizált változata a mechanikus írógépeknek.
Ezekben egy villanymotor segítségével erősítették fel a kalapácsok ütését.
Nagy segítség volt ez a több indigós példányt író, gyengébb ujjú gépírónőknek.
Ezek ugyan nem terjedtek el, mert jöttek az IBM golflabdás gépek és társaik.