Keresés

Részletes keresés

Csokis Creative Commons License 2020-05-30 15:34:01 15911

Apám most keresett írógép szerelőt (nem lehetett egyszerű) a nagymama Olympia táskagépének tisztításához. Az lesz a lányom évvégi ajándéka annak apropóján, hogy a ded ötös lesz gépírásból.

Szomaházy Creative Commons License 2020-05-30 05:18:37 15908

Kezdetben vala a napraforgó szüret, az 15883-as hozzászólásban.
Onnan a borotvapenge élesítésen, a Wilkinson Sword pengén, a ruhabontáson, dipa és pauszpapíron, redisz és csőtollon, javítófestéken, stencil javításon át eljutottunk az írógépig.

Erről annyit, hogy volt egy motorizált változata a mechanikus írógépeknek.
Ezekben egy villanymotor segítségével erősítették fel a kalapácsok ütését.
Nagy segítség volt ez a több indigós példányt író, gyengébb ujjú gépírónőknek.
Ezek ugyan nem terjedtek el, mert jöttek az IBM golflabdás gépek és társaik.

A hozzászólás:
Boszorka Creative Commons License 2020-05-29 23:46:12 15907

A stencil nekem is munkával jött, mikor Stockholmban a műegyetemen működtem.

 

Apámnak volt egy táskagépe, már nem tudom milyen márka, ami kb. velem egyidős volt ha nem még egy pár évvel idősebb. Halála után elajándékoztam az élettársának, aki panaszkodott, hogy a hasonló sajátjával valami baj volt és már nem tudja megjavíttatni. Nekem nem kellett, mert mechanikus géppel soha nem írtam, mindjárt elektromossal kezdtem, Stockholmban.

Tudom aki gyűjtő szenvedélyes az mindent gyűjt, de amugy nem sok értelmét látom egy ilyen öreg gépnek. Szerencsére annyit költöztem, hogy soha nem lehetett tartósan megtartani semmilyen számomra használhatatlan dolgot, pedig néha jó lett volna.

Előzmény:
VEE Creative Commons License 2020-05-29 20:25:36 15905

A stencil az céges sokszorosítási technika volt, azt nem használtam, írógép viszont csaknem minden értelmiséginek volt az otthonában. Én mostanában kb. 30-at be is gyüjtöttem belőlük. Persze a többsége értéktelen NDK gyártmány. Majd gondjuk lesz velük az örököseimnek, hogy hová dobják őket.

 

Itt pár éve már megemlítettem, hogy az akkor 90 éves Del Medico Imre a róla szóló újságcikkben panaszkodott, hogy sajnos nem kap indigót, mert a sajtónak küldött leveleiből másolatot készített (amit mind a Budapest Főváros Levéltárnak ajándékozott). Akkor a telefonkönyvben megtalált számon felhívtam, hogy szívesen viszek neki sokat eredeti csomagban. Kért még vékony átütő papírt, de szerencsére abból is (és írógépszalagból) tudtam vinni neki a zuglói lakásába. Mondtam, hogy az 10 évre bizonyára elég lesz és majd akkor újraviszek, de sajnos arra már nem kerülhet sor, mert decemberben 96 évesen elhunyt.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!