Keresés

Visszatérve a Fiume kikötőjébe tartó magyar tulajdonú vasutakhoz, láttuk hogy horvát területen hogy oldotta meg a MÁV a Déli Vasút szállítási monopóliumának felszámolását. Ezt a Dunántúlon egy magyar magán vasúttársasság oldotta meg. 

Emlékeztetőül, 

1. volt a Pécs-Barcs Vasúttárssaság, a vonal egyik szakasza volt a Pécs-Gyékényes szakasz.

2. volt a Duna-Dráva Vasúttársaság, a Bátaszék-Dombóvár-Zákány vonalon

3. volt a Zákány-Zágráb vonal, MÁV tulajdon 

Tehát a Budapest-Pécsi Vasút magyar magánvasút társasság oldotta meg a Déli Vasút vonalainak elkerülését.

1882-ben elérték Dombóvárt itt csatlakoztak a Duna-Dráva Vasút vonalához, így a magyar gabonát Budapesttől Zágrábig magyar vonalakon tudták szállítani, a Déli vasút kikerülésével, aztán mint írtam 1880-ban a MÁV megvette a Déli Vasúttól a Zágráb-Károlyváros szakaszt, így akadálytalanul folyt az áruszállítás Fiume kikötőjéig.

A Pécsi vasút végső szakasza Dombóvár és Szentlőrinc közt épült meg 1883-ban, Szentlőrincnél csatlakozott a Pécs-Gyékényes szakaszhoz.

A vasúttörténeti információk melyik könyvből vannak egyébként?

Vagy több forrást is használsz?

Legközelebb a 1873 és 1883 közti vasútépítésekről lesz szó.

Visszatérve a Fiume kikötőjébe vezető magyar állami vasúthoz, ami szükséges volt a magyar mezőgazdasági áruk nyugati exportjához, nem tudták kikerülni az osztrák Déli vasút vonalait, Zágráb és Károlyváros közt nekik kellett magas szállítási díjat fizetni.

Először a Zákány-Zágráb közti 100 kilométeres szakaszt építette meg a MÁV, 1870-ben adták át. Azután következett a Károlyváros-Fiume közti 176 kilométeres szakasz, ezt is a MÁV építette,  1873-ban adták át.

Nehéz hegyvidéki területen folyt az építkezés. a Kapela hegység hegyei közt, 15 alagutat és négy hidat kellett építeni.

Még lesz szó a Fiume fele irányuló vasutakról. Az időben előreugorva, a horvátországi vonalak összekötése 1880-ban következett be, amikor a MÁV megvette a Déli Vasút Zágráb-Károlyváros közti szakaszát. 

Akkor a 1867 és 1873 közti időszak következik.

A 1867-ben megkötött kiegyezés eredményeként létrejött a magyar kormány és magyar parlament. A magyar kormány a magyar állami érdekek alapján végezte a vasútépítést. A felálló magyar állam elég rossz pénzügyi állapotban volt, mert át kellett vállalni az osztrák államadósság egy részét, ezért nem tudta államosítani a magánvasutakat és új vonalak építésére is kevés pénze volt. Ezért ezután is magánvállalatok építették főleg a vasutakat és maradt a korrupció melegágya, a kamatbiztosítási rendszer.

Voltak változások is, ezentúl a magyar parlament adott engedélyt az építésre, a vasútépítőknek előírták hogy magyar gyáraktól vásárolják a szükséges anyagokat és a magyar kormány határozta meg hol épüljön új vonal és erre lehetett pályázni a vállalatoknak. 

A következő fő útvonalakat jelölték ki, ezek állami pénzből épültek, külföldi kölcsönt vettek fel rá, a többi esetében maradt a magántőke.

A legfontosabb a Fiume kikötőjébe vezető vonal volt, itt szállították nyugatra a magyar mezőgazdasági árukat. Ehhez a Károlyváros-Fiume, Zákány-Zágráb vonalakat kellett megépíteni. 

A Galícia ( Lengyelország ) irányába szállításhoz a Hatvan-Miskolc vonalat.

Erdélyt is be akarták kapcsolni a világpiacba, az itteni árukat a román tengerparti kikötőkön keresztül akarták nyugatra szállítani, ezt a célt szolgálta a Nagyvárad-Kolozsvár vonal.