|
|
|
|
 |
vörösvári
 2020-05-28 03:29:52
|
66
|
A Zágráb-Zákány szakaszról nem találtam semmit. A Hatvan-Miskolc vonal történetét pedig jól leírtad, ennél több adatom nincs.
Még annyit, hogy ez a két szakasz volt a MÁV első két új vonala, a Pest-Salgótarján alapítóvonal után, persze ezután még sok új vonalat épített vagy vett meg a MÁV. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Törölt nick
2020-05-27 12:06:32
|
63
|
Igen, 1867-ben Pestről Hatvanon át Salgótarjánig már megépült a vasút, Miskolc pedig Debrecen - Nyregyháza irányából, tehát keletről Tokajon és Szerencsen keresztül került bekötésre a magyar vasúthálózatba, de szinte tálcán kínálta magát a feladat, hogy Hatvant összekössék Miskolccal, ezáltal az egész borsodi, abaúji, zempléni és tornai térség egy viszonylag rövid és ésszerű útvonalon, a Pest - Gödöllő - Hatvan - Füzesabony - Miskolc - Kassa útvonalon kapcsolódjék be az országos vasúthálózatba.
A hiányzó Hatvan - Miskolc szakaszt 1870-ben nyitották meg és ebben az évben épült meg a Vámosgyörk - Gyöngyös szárnyvonal is.
A Füzesabony - Eger szárnyvonal, amely Heves vármegye történelmi jelentőségű székvárosát kötötte be a vasúthálózatba, 2 évvel később, 1872. november 3-án került átadásra. |
|
Előzmény:
|
|
vörösvári
2020-05-26 23:21:00
|
61
|
Akkor a 1867 és 1873 közti időszak következik.
A 1867-ben megkötött kiegyezés eredményeként létrejött a magyar kormány és magyar parlament. A magyar kormány a magyar állami érdekek alapján végezte a vasútépítést. A felálló magyar állam elég rossz pénzügyi állapotban volt, mert át kellett vállalni az osztrák államadósság egy részét, ezért nem tudta államosítani a magánvasutakat és új vonalak építésére is kevés pénze volt. Ezért ezután is magánvállalatok építették főleg a vasutakat és maradt a korrupció melegágya, a kamatbiztosítási rendszer.
Voltak változások is, ezentúl a magyar parlament adott engedélyt az építésre, a vasútépítőknek előírták hogy magyar gyáraktól vásárolják a szükséges anyagokat és a magyar kormány határozta meg hol épüljön új vonal és erre lehetett pályázni a vállalatoknak.
A következő fő útvonalakat jelölték ki, ezek állami pénzből épültek, külföldi kölcsönt vettek fel rá, a többi esetében maradt a magántőke.
A legfontosabb a Fiume kikötőjébe vezető vonal volt, itt szállították nyugatra a magyar mezőgazdasági árukat. Ehhez a Károlyváros-Fiume, Zákány-Zágráb vonalakat kellett megépíteni.
A Galícia ( Lengyelország ) irányába szállításhoz a Hatvan-Miskolc vonalat.
Erdélyt is be akarták kapcsolni a világpiacba, az itteni árukat a román tengerparti kikötőkön keresztül akarták nyugatra szállítani, ezt a célt szolgálta a Nagyvárad-Kolozsvár vonal. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
