Keresés

A francia cég konkrétan a Bánságban a kincstár Resica és Anina körzetében levő bányáit, gyárait, földbirtokait, erdőit vette meg a vasútvonalak mellett.

Mint írtam, a franciák a Krassói-érchegység területén bányákat és erdőket vettek, ezért ide irányult a következő vasútépítés, hogy el tudják juttatni az érceket és a fát nagy haszonnal a világpiacra. 1856-ban épült meg az Oravica - Báziás vasútvonal.

A Krassói-érchegység volt az ország legfejlettebb bányászati körzete, voltak itt érc és szénbányák.

A vasút kiindulópontja Oravica volt, ez volt a térség bányászati központja, réz, ezüst és szénbányák voltak itt. Érdekes hogy épült egy lóvasút 1847-ben, az útvonal Oravica-Jaszenova-Báziás volt, ezt később Anina településig vezették. 1854-ben megjelent a vonalon az első gőzmozdony. 

Báziás egy Duna ment település volt, 1795 óta volt kikötője, 1847 óta itt volt a lóvasút egyik állomása. 1856. november 1-én indult meg a rendes gőzvontatású vasúti forgalom Oravica és Báziás közt, eljuttatva a SIEG áruit a dunai hajóforgalomba.

1863-ban tovább épült a gőzvontatású vasút Anina településig. Anina településen volt több szénbánya és egy vasgyár. A cél az itteni szén eljuttatása volt Bécsbe a Dunán keresztül. Nehéz hegyvidéki terepen folyt az Oravica-Anina vasút építése, 10 völgyhíd és 14 alagút készült, légvonalban 12 kilométer a távolság, de a nehéz terep miatt 34 kilométer hosszú az útvonal. 

1863 decemberében adták át.

A franciák vasúti társaságának a volt a neve az Államvasút Társaság.

A franciák 200 millió frankot fizettek a magyar vasútvonalakért, de ebben az összegben benne voltak még bányák Ausztriában, bányák és erdők a Krassói - érchegységben, földbirtokok a Temesi bánságban. A kamatbiztosítás során évi 5,2 % hasznot garantált az osztrák állam a francia befektetőknek.

A 1850-es években agrárkonjunktúra volt Európában, a nyugati országokban nagy volt a kereslet a keleti rész terményeire, nagy kereslet volt a magyar termékek iránt is.  Az osztrák kormány részesülni akart ennek hasznából, megvette a Központi Vasút vonalait és vasutakat kezdett építeni a magyar agrárvidékekre, hogy el tudják szállítani a terményeket nyugatra. Az építkezésekre francia és belga hiteleket vett fel, de egy idő után nem bírta fedezni a vasútépítés és a hadsereg fenntartás költségeit és csődbe ment 1854-ben. Eladta a magyar vasutakat francia befektetőknek és egy elég szerencsétlen konstrukciót hozott létre vasútépítésre, a kamatbiztosítás rendszerét, az állam garantálta befektetés nyereségét és kifizette az előre megállapított haszon és a tényleges bevétel közti különbséget a befektetőknek, ez persze komoly visszaélésekre adott lehetőséget.