|
|
 |
AirTiger
2020-05-08 07:47:53
|
55670
|
Nehézmegmondani... Hány éves,korábban volt-e depresszió,szorongás nála,további nehezítés hogy a fiúk nagyobb része nem mutatja ki az érzelmeit,bánatát,látod,a párod sem épp kommunikatív. A sírás,szomorúság, bezárkózás lehet depressziós tünet,a "megváltozott a világ" meg abszolút jellemzően depressziós.
Nekem az furcsa,hogy nem akar látni.
A lányokkal könnyebb,mert kommunikatívabbak,beszélnek,sajna a legtöbb fiú túlbüszke,meg ugye ugyvan kondicionálva hogy a "férfi nem panaszkodik",mert erős.
Rákellene venned,hogy beszéljen az érzéseiről,nem könnyű feladat... |
|
A hozzászólás:
 |
Baxika21
2020-05-07 23:27:01
|
55669
|
Ja és megkérdeztem tőle azt is, hogy miattam van-e ez az érzése, azt mondta nem miattunk van, ez tőlünk független.
Ez valami más, és igen mély.
De egyébként igen jó a helyzetfelismerő képességetek!!!
Én viszont nem írtam le a teljes helyzetet, igyekeztem lényegretörően fogalmazni.
|
|
Előzmény:
 |
Baxika21
2020-05-07 22:53:55
|
55667
|
Köszönöm a választ!
Először én is arra gondoltam, mert az a logikus, hogy van neki más, vagy mást akar, de sajnos tényleg nem erről van szó.
Valóban 1,5 hónapja egyre aggasztóbb depressziós tüneteket produkál, a munkába menekül, rajtam kívül senkinek nem mutatja és nem beszél erről, orvoshoz nem akar menni, és már tőlem is elszigetelte magát.
Tiszteletben tartom, hogy egyedül akar lenni, de úgy látom, hogy ettől csak még rosszabbul van.
Kérdeztem is tőle, hogy segített-e neki a távolság, elcsukló hangon azt mondta hogy jobb nem lett a helyzet.
Mégis, ha kérdezem mi segíthet neki, azt mondja
egyedül érzi magát biztonságban.
Egyre jobban ki van készülve.
Esetleg volt már valaki ilyen helyzetben tudna tanácsot adni, hogy mégis mi lenne a jó?
Mi az ami egy ilyen helyzetben mégis segítene neki?
Nagyon szépen köszönöm!
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|