Az 1870-es évek elejére már egyértelművé vált, hogy a régi pesti indóház helyett új, korszerű pályaudvart kell Budapesten építeni.
A világhírű francia építész, Gustav Eiifel tervezőirodájának egyik legtehetségesebb mérnöke, August de Serres tervezte meg a Nyugati pályaudvar épületét.
"A 8 millió forintból épült állomáscsarnokot Gustave Eiffel tervezőirodájának egyik legtehetségesebb építésze, August De Serres vetette papírra, és a nagyszabású megnyitón maga vezette körbe az egybegyűlt főrangúakat. "
"Jogosan merül fel persze a kérdés, hogy miért nem lehetett az indóház kibővítésével megoldani a növekedő vasúti kapacitás iránti igényt? Amikor felmerült a hazai vasúthálózat kiépítésének ötlete, és ezzel párhuzamosan az indóház iránti igény, az építmény számára vásárolt telkek egy alig 300 ezres lélekszámú város határán terültek el. Ám 1873-ban három város (Pest, Buda, Óbuda) egyesítésével létrejött Budapest, és fejlődése során az indóház szinte pontosan a város közepére került. Az új főváros rohamos léptekkel haladt a világvárosi cím felé. Egymást érték a nagyszabású építkezések, és szükség volt egy olyan úthálózat kialakítására, mely lehetővé tette a megnövekedett forgalom kiszolgálását. A Sugár- vagy később Andrássy út mellett épülni kezdett a körút is, melynek nyomvonala keresztezte az indóház területét. Mivel így az épületnek biztosan máshová kellett költöznie, így egy nagyobb és az ország nagyságát jobban reprezentáló pályaudvar felépítése mellett döntöttek. Hogy biztosítani lehessen a vonatközlekedés zökkenő mentes üzemelését, az új csarnokot az indóház felett, kevéssel északra tolva építették fel és csak elkészülte után bontották le a korábbi pályaudvart (a déli részen hozzá csatolt irodaépület a körút túloldalára került és egészen 1970-ig állt).
A hatalmas komplexum méretei könnyedén lehetővé tették ezt az építési módot, hiszen az elkészült Budapesti pályaudvar 25 méter magas, 42 méter széles és 146 méter hosszú volt. Ez utóbbi következtében a leghosszabb szerelvényekre is fedél alatt lehetett várakozni és felszállni. A pályaudvaron belül szinte minden megtalálható volt. Külön helyiség várta a jegyet váltókat, a poggyászfeladókat, sőt külön váróterem és vendégszobák is helyet kaptak az impozáns épületben. Az állomás főnökség, és a rendőrség irodája közelében pedig külön várót építettek Ferenc József és a királyi család számára, minden létező kényelmi felszereléssel és pompával, az akkoriban szinte felfoghatatlan 50 ezer forintos kialakítási áron."
Teljes cikk:
https://bpromantikaja.blog.hu/2017/08/01/a_magyar_eiffel-torony_avagy_a_nyugati_palyaudvar_tortenete |
