Keresés

Ukk - Türje - Zalabér - Zalaszentiván - Kisfaludpuszta - Zalaegerszeg - Lenti - Rédics (mai magyar - szlovén határ) - Alsólendva (ma Szlovénia) - Csáktornya (ma Horvátország) vasútvonal:

"1887. május 1-jén felvetetett Zalaegerszegen a „Zala Megyei Gazdasági Egyesület” háza nagytermében a „szentiván-zalaegerszeg-alsólendva-csáktornyai” vasút útvonala megtervezése. Csengeri Háczky Kálmán (1828–1904), a gazdasági egyesület elnöke a zalaegerszeg-szentiváni helyiérdekű, vasútügyi érdekeltség végrehajtó bizottságának elnöke is lett.[1] A mai vasútvonalat 1890. október 12-én adta át a forgalomnak a Dunántúli Helyiérdekű Vasút (D. HÉV) az akkori Ukk–Türje–Zalabér–Zalaszentiván–Kisfaludpuszta–Zalaegerszeg–(mai országhatár)–Alsólendva (Lendava)–Csáktornya (Čakovec)-vasútvonal részeként. Akkori hossza 119 km volt.[2] A régi vasútvonalat azonban kettészelte a trianoni határ, majd a második világháborút követően a magyarországi Rédics és az akkori jugoszláviai Alsólendva közötti szakaszát 1947-ben felszedték. A vonal északi, Ukk és Zalaegerszeg közötti része ma a 25-ös sorszámú Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal részét képezi. Ezért a vasútvonal mai hossza mindössze 49 km."

Ezzel még nem értem  Zala vármegye szövevényes vasúthálózata kialakulásának végére, így majd folytatom ezt a témát is, olyan emblematikus vonalak is hátra vannak még, mint a Zalaegerszeg - Rédics vagy az észak-balatoni vonal.

Az I. vh-ra lényegében kialakult a vármegye vasúthálózata, Trianon után több vasútvonal is elvágásra került az új határok mentén, utána meg az 1970-es évek, ill. a 2007-2009 körüli időszak mellékvonal-bezárásai már a korábban kialakult hálózat csökkenését okozták.

A társaság Ukk állomástól kiágazva kezdte meg a Zalaegerszegen át Csáktornyáig tartó vasútvonal kiépítését. A vonal 1890. október 12-én került átadásra, így végre Zala vármegye székhelyére is begördülhetett az első gőzvontatású vonat.