Keresés

...aztán Ságvár - Triccium : Az irodalmilag is ismert első település kelta eredetű. Ezt mutatja a neve, Tricciana, mely romanizált kelta bennszülött név.
Később, a római birodalomban egy útikönyv az Itinerárium Antonini szerint a mai Pécstől - Győrbe SOPIANAE - ARRABONA vezető római út egyik fontos állomása volt itt, sőt területükön keresztezte ezt a keszthelyi -adonyi út is. "Fokon keresztül vezetett pedig Ságvárra, illetőleg (Török)Koppányba a déli római hadutat összekötő, római eredetű főbb útvonal".
Tricciana nagybirtok központ lehetett, majd az első századtól kisebb római település. A Sió római kori kiásására idetelepítettek egyik központja volt. A késő római időben katonailag nőtt meg a jelentősége: a betörő ellenséggel szemben erőddé castrum alakították. Több római császár megfordult itt. Gratiánus császár még törvényt is bocsátott ki innen. Aelius Triccianus, egy kivételes tehetségű katona innen származott, Alsó-Pannónia helytartója (217-218) Caracalla császár barátja volt.
Sok lelet, vastag várfalak, a Tömlöchegyi római temető tanúskodnak e korról. Ezt a római kori lelőhelyet Rómer Flóris és Kuzsinszky Bálint is ismerte, de a helyét tévesen állapították meg. Az 1930-as évek végén Radnóti Aladár tárta fel az erődhöz tartozó késő-római temető nagy részét, mintegy 350 sírt. Paulovics István az erődöt kutatta, végül e település történetét Radnóti Aladár foglalta össze. A temető értékelését Alice Burger végezte el, amit angol nyelven publikált.
Jelenleg az egykori mintegy 1 km hosszú, 2,5 m széles várfalból mindössze néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Itt látható a Tömlöchegy mélyéből előkerült kőszarkofág is, amit 1901-ben találtak.
A 4. század végén leégett az erőd, a római birodalom a hunok, szlávok váltották fel. Pesty Frigyes szerint a hunok, más kutatók szerint honfoglaló őseink egyik törzsét Ság vezette, akik bevették magukat a romfalak közé, sőt megbízást kaptak a környező települések felügyeletére. Több okmányban ez időtől kezdve a hely Ság néven szerepel.   http://www.sagvar.hu/tortenelem.html

És még egy : http://smmi.hu/konyvek/pdf/163.pdf 

  43-49.oldal

...azért Somogyban is volt/van vmi :D

Szia !

Kösz a képeket.

Ha nem haragszol én azért ennél többet látok bele Somogyba a római korból :)

Amúgy a kutatást nem csak a rendszerváltás utáni időszakra értettem, hanem amióta régészeti kutatás létezik . Arra lettem volna kíváncsi, hogy a Valcum -Sophiane római hadiútnak  / ami ugye létezett / kutatták -e vmennyire a nyomát, van-e róla vmi.

A már említett kiadvány sematikus térképén feltűnt Beleg neve , nosza utána néztem mit tudnak ott, ezt találtam : " A terület már a Római Birodalom fennállása idején is lakott volt, érintette a hadiút. 1885-ben a Pusztaréti-dülőben találtak rá Vespasianus császár hadparancsára, amely ma a Nemzeti Múzeumban látható. "  https://hu.wikipedia.org/wiki/Beleg  

Ha a térképen összekötjük a Fenékpuszta-Somogyzsitfa-Szigetvár-Pécs vonalat, figyelembe véve a domborzati viszonyokat csak vannak római jelenlétre utaló nyomok...valahol:)

Somogyból országos jelentőségű római lelet nincs.....ez nézőpont kérdése , számomra egy római pénzérme vmelyik somogyi faluból legalább akkora jelentőségű, mint egy pestinek Aquincum , ez a szülőföldem, ennek a területnek az emlékei állnak legközelebb hozzám. Pl  az egri , a budai vagy a nagyvázsonyi vár sokkal látványosabb, mint a csákányi , a somogyzsitfa-szőcsényi vagy a kéthelyi - főleg hogy ezekből jó esetben csak az egykori várárok maradt - , de ezek vannak itt a környékemen , ezeket látom sűrűen....ezek állnak közel hozzám. Persze ezzel együtt a Kárpát medence és a magyar nép történelme is érdekel :)

Mellesleg azért vmit csak találtak a múltban a rómaiaktól is : http://regi.smmi.hu/publikaciok/smkozl/047.pdf

http://smmi.hu/publikaciok/2018/10_Nemeth_Peter_Gergely_95-126.pdf

https://www.sonline.hu/somogy/kozelet-somogy/szenzacio-romai-leletek-daranyban-102194/