Keresés

Egyik sem.

Ez pontosan dokumentálva vagyon Zala Vármegye levéltárában, a főispáni iratok között. 

Csakhogy mig a somogyi betyárokról két könyv is megjelent 1944 és 2006, addig ha a zalai betyárok érdekelnek, be kell menned a levéltárba és fellapozni a 19. századi bűnügyi iratokat.

Mivel pandurok lőtték le igy halálának pontos körülményei, meg hogy mi maradt utána nagyon szépen le van dokumentálva. Az is, hogy hol temették el. 

Holnap még mutatok képeket a Zalai betyárságrol.

Nádi Jancsi halálához tudsz évszámot?

Vagy az már az idők homályába veszett?

"Zala megyében is volt betyárvilág?"

Bocsáss meg a késői válaszért.

Ott tartottunk, hogy a zalai és a somogyi voltaképpen egy.

De van, olyan betyár amit Zalához kötnek.

Mivel Somogyben nem ismert sem születése sem tevékenysége, igy a két nagy monogrfiában (Gönczi 1944 és Berta 2006) nem is fordulnak elő.

Zala megyéről meg még nem irt senki hasonló monográfiát, sem néprajzi, sem kriminalisztikai történeti szempontból.

Az egyik ilyen Nádi János. A dombormű rajta, ezt nem is mutatom, csak a képzelet alkotása. A somogyi és zalai betyárok ritkán élték meg a 30 évet.

Mellette Patkó János képének meg köze sincs a valósághoz.

Nádi János alakját a népköltészet is megörökitette, méghozzá a halálát a Fenékpusztai Csárdában. Itt lőtték le a zsandárok.

A csárda 400 éves épülete (egykori vámház) ma is áll, a 19. században ez Festetich csárda volt (a Festeich uradalom egyik csárdája), lényegében betsár csárda.

A tulajdonos azt hireszteli Patkó Jánost is itt lőtte le az alvezére, de ez nem igaz, Soromfai vallomása szerint az idősebb Patkót Bergán valóban Fenékpusztáén lőtte le, de ez nem a csárda volt. Igy a csárdához Nádi János az aki köthető.

foto panthera