Én is ehetnék köcsög és mondhatnám azt, hogy akinek élnek a gyerekei, tök mindegy hol és kivel, az ne picsogjon.
Kicsit se zavarjon, hogy aki nekem picsogott történetesen egy a gyerekeivel együtt élő apuka volt. :))) Az tud picsogni, akin ezek a terhek vannak.
De nagyon bírom hogy te mindent képes vagy félre magyarázni. Arról írtam, hogy a gyerekekkel vannak örömök és vannak nehézségek, fájdalmak, terhek. És képzeld, ,ez utóbbiak nem a kakis pelenkák. :) Örülök, hogy neked soha nem kellett álmatlanul hánykolódnod, hogy hol fogtok lakni a gyerekekkel, meg miből neveled fel őket, hogyan lesz mindnek jogsija, nyelvvizsgája, diplomája, hogy fog elindulni az életben. Annak is örülök, hogy nem kellett a gyereked halálos ágya mellett állnod, és arra gondolnod, hogy minek hoztak a világra amikor neki csak szenvedés jutott egész életében. Vagy azon se kellett gondolkodnod ki látná el őket, ha te súlyos beteg lennél, vagy meghalnál. Nekem ezek igenis terhek, vagy nehézségek, vagy nevezd aminek akarod. És jé, a gyerekekkel nem együtt élő apjuknak semmi ilyen terhe nincsen, mert ezeket meghagyta mind nekem. :)
Rohadt nagy a felelősség rajtam, és ezt egyáltalán nem érzem örömnek és boldogságnak, természetesen vannak örömteli és boldogságot hozó részek is. |