Keresés

"Zala megyében is volt betyárvilág?"

Bocsáss meg a késői válaszért.

Ott tartottunk, hogy a zalai és a somogyi voltaképpen egy.

De van, olyan betyár amit Zalához kötnek.

Mivel Somogyben nem ismert sem születése sem tevékenysége, igy a két nagy monogrfiában (Gönczi 1944 és Berta 2006) nem is fordulnak elő.

Zala megyéről meg még nem irt senki hasonló monográfiát, sem néprajzi, sem kriminalisztikai történeti szempontból.

Az egyik ilyen Nádi János. A dombormű rajta, ezt nem is mutatom, csak a képzelet alkotása. A somogyi és zalai betyárok ritkán élték meg a 30 évet.

Mellette Patkó János képének meg köze sincs a valósághoz.

Nádi János alakját a népköltészet is megörökitette, méghozzá a halálát a Fenékpusztai Csárdában. Itt lőtték le a zsandárok.

A csárda 400 éves épülete (egykori vámház) ma is áll, a 19. században ez Festetich csárda volt (a Festeich uradalom egyik csárdája), lényegében betsár csárda.

A tulajdonos azt hireszteli Patkó Jánost is itt lőtte le az alvezére, de ez nem igaz, Soromfai vallomása szerint az idősebb Patkót Bergán valóban Fenékpusztáén lőtte le, de ez nem a csárda volt. Igy a csárdához Nádi János az aki köthető.

foto panthera

A Zala és Somogy megyei betyárság egy.

Hajnal János is somogyi betyár, de átjártak rabolni Zalára is,

Ime:

"Talán ezek után követte el gyors egymásutánban rab ­lásait társaival, kik között voltak: Gelencsér József, CsucsiIstván, Bergán Jancsi, Mester József. Baranya megyében ezek kiegészültek Csorba Pistával, Hajnal Jancsival, Fá­bián Pisla- és Jóskával. Ezek között Patkó Jancsinak leg­kedvesebb legénye Csorba Pista volt, az endrőci gulyás­számadó fia, kit Siklóson akasztottak fel."

Gönczi könyvből.

Jövö héten erről majd adok pár képet.

A fenti kettő a főszereplüje a Szomjas György filmnek (a film 90%-a valóságon alapul és a főszolgabirói feljegyzésekre, a főispáni levelezéásekre és a vallomásokra alapul).

Kivéve az utolsó jelenetet, ami fantázia és ellentétes a valósággal.

Erre még visszatérek, de Szentgyörgyvölgye 1829-ben "Nemes Patkó András református tanitó úr" által kézzel festett templombelsőről még néhány kép :)

Foto panthera

Pusztaszentlászlón:

https://www.zaol.hu/eletstilus/hallotta-e-hiret-hajnal-janosnak-deak-ferencet-is-kifosztottak-pusztaszentlaszlon-2403554/

Te Panthera!

Zala megyében is volt betyárvilág?

Most nem Zalának arra a Bakonyba és Balaton-felvidékre benyúló keleti nyúlványára gondolok, amit 1950-ben Rákosi elcsatolt Veszprém megyéhez, hanem a megye belsőbb részeire.

Jó, azt a közismert sztorit leszámítva, amikor betyárok kifosztották az öreg Deák Ferencet.

Ez hol is volt, melyik településen?

"szerinted a vasútvonalak kiépítése és a nyomukban járó kapitalista fejlődés vajon mennyiben járult hozzá a Somogy vármegyei "Vadkelet", a betyárvilág végső felszámolásához?"

Erre tudok válaszolni, ráadásul nem szerintem, hanem objective.

Forditva történt a dolog, a Vadkelet felszámolása biztositott lehetőséget a vasutépitésnek.

Nézzük sorba a jelentősebb betyárvezéreket

Nagy Pál (Pali betyár, eredeti nevén Mészros Pál) lelőtték 1860-ban Visnyeszéplakon

Tóth (Patkó) János 1862-megsebezték, mire a lába elüszkösödött, egy társával lelövette magát valószinű Fenékpusztán

Csordás (Patkó) István 1862-ben halálra sebezték, másnap meghalt, Nagybábonyban

Bergán (Fülöp) János, 1863-ben lelőtték, Bogdásán

Illés Pál, 1863 Kaposváron felakasztották

Kara Mihály, 1864-ben Gyócs és Tuskód között lelőtték

Lippai (Német) Pál, 1863-ban Kaposváron felakasztották

Kutyási (Leopold) György, 1863-ban Kadarkúton felakasztották

Hajnal János, sorsa ismeretlen

Gelencsér József, felakasztották 1865-ben Kaposváron, elfogták 1864-ben, Magyarország legnagyobb sorozatgyilkosa

Soromfai József, Gelencsér alvezére, Magyarország történetének első vádalkuja 1864-ben, Mérey főispánnal ()később főispáni helytartóval), jómódban halt meg 1925-ben 90 éves korában Szigetvárott

Juhász András agyonverték akiknél megbujt, Marcaliba szállitása közben meghalt 1868-ban .

Győri József, 1872-ben lelőtték

Séta István, Verőcén (Virovica) bekeritették, agyonlőtte magát 1877-ben

Gyurkovics Lázó, (nem László), sorsa ismeretlen

Oroszlán Pál, Vácon a fegyházban halt meg talán 1925-ben?