Keresés

Részletes keresés

mzm Creative Commons License 2020-04-13 07:06:26 25745

Ne hülyéskedj már.

Miért okoznának hőhidat?

Először is egy vályogfal minimum 40 centi vastag - a szög, amit bevernek, még ha 160-as, akkor sem éri át a falat, nem jelenik meg a belső oldalon, hogy odavezesse a hideget.

Másrészt egy ilyen huzalszög átmérője 6 mm, azaz a keresztmetszeti felülete 28 négyzetmilliméter. Ha, tegyük fel 5 darab ilyet ütünk be a falba négyzetméterenként, akkor az 1 négyzetméter felületnek a 0,014%-át, érthetőbben: 0,00014 négyzetméter felületet tesz ki a szög felülete.

Hát... ezt nehéz hőhídnak tekinteni.

De mondom: a szög nem ér át a falon...

pintjano Creative Commons License 2020-04-12 21:38:02 25744

Én hasitott öreg akácokat vertem a résekbe, ahol sokat kellett javitani -vályogtéglákkal és hig hosszószalmás vályoggal követtem el-a fal alján. Ha nádaznék szintén igy csinálnám. Ráadásul a szöget megette rozsda. 30-40 éve rabicolt házamon kivül látom. Hőhidnak az azért kevés... üdv PJ

A hozzászólás:
SolnesN Creative Commons License 2020-04-12 18:39:40 25742

  Ügyes, ősi technológia. 

Mondjuk a szegek  mennyi hőhidat okoznak  ?  

Átgondolta ezt valaki ??

Előzmény:
mzm Creative Commons License 2020-04-05 09:21:57 25725

Nádpallóból kétrétegű szigetelést csinálunk. Az első rétegben vízszintesen, a másodikban függőlegesen állnak a szálak. 

Mindkét réteg szögelt és hálózott rögzítést kap: 30-40 centinként nagy szöget verünk a falba, aminek a feje kiáll kb. 10 centit. Erre tesszük fel a hálót, majd a szögek fejét kötöződróttal pókhálószerűen összekötjük.  Ezt követően a szegek fejét beütve ráhúzzuk a hálózást a nádra, ez rögzíti és simítja a falhoz.

Van, aki már ezt a réteget is begúzolja (híg habarccsal beveri - ilyenkor a habarcsot jó erősen  kell odaverni, hogy bemenjen a nádpalló szálai közé), én nem szoktam ragaszkodni hozzá.

A második réteg nád függőlesen kerül fel, a rögzítése ugyanúgy (természetesen nagyobb szögek kellenek). Lehet rabichálóval is rögzíteni a külső nádat, úgy erősebb lesz.

A vakolás ugyanúgy megy, a lényeg, hogy a nádszálak közé jól bemenjen a híg habarcs. 

Természetesen csakis mészhabarcs használható mindkét esetben.

A hőszigetelést a dupla nádpalló és a mészhabarcs vakolat adja. Mivel a nád csöves szerkezetű, levegő van benne, ezért jól szigetel. A fal szellőzését az első réteg nád biztosítja, még ha gúzolás kerül rá, akkor is az 5 centiből a falra felfekvő és a fal közelében lévő szálak között szellőzik.

A lábazatot csak akkor szigeteld, ha a belső padlószint lejjebb van, mindenféle lábazati szigetelés különféle komplikációkkal jár, ugyanis nem tudod, mi van a lábazat mögötti tömegben. Még nem láttam jól elkészített lábazati szigetelést.

És egy fénykép a nádazásról (itt az első réteg be lett vakolva (gúzolva):

 

   

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!