Keresés

Részletes keresés

Cactus Creative Commons License 1999-06-13 03:05:28 79
Kedves Bingo,

A tudomány alapfeltevési végül is teljesen hasonlók a vallások dogmáihoz. Ha jobban megvizsgáljuk a kérdést, akkor szinte ugyanúgy is viselkednek: kevés van belőlük, ahhoz foggal-körömel ragaszkodnak, és ha mégis változtatni kell rajtuk, akkor az elég nagy hatással van a civilizációra; pl. a keresztény vallásban a kelet-nyugati egyház szakadása, majd később a reformáció; fizikában hozzájuk hasonló az arisztotelésziről a newtoni világképre való áttérés, majd innen az einsteini váltás. Azonkívül mindkettőnek hasonló a végső célja: a világ létezésének valamilyen megmagyarázása. Na meg teljesen hasonló a művelőinek a hierarchiája, és ugyanazok a "beavatás" lépcsőfokai: az elődök munkáinak tanulmányozása, ezek hatására megvilágosodások útján a "hit" megszilárdulása. Azaz vallás és tudomány egyazon dolognak a két megnyilvánulása. Végül is mindkettő filozófia, és egyenrangúak abból a szempontból, hogy nincs eldöntve, kié a végső igazság. Nem is ezen folyik a vita. A tudomány ugyanis ma már ipar is. A kutatásnak van egy jól bevált és sikeres technológiája, és többek között ez az, amit a tudományellenzők hevesen támadnak. Az emberiség évezredeken keresztül hókuszpókuszolt össze-vissza, és varázslással nem tudtak annyi új dolgot sem létrehozni, amit manapság pár év alatt. A módszertan sikeres tehát, visszanyúlni a bukott paradigmákhoz nem nagyon érdemes. Szerintem. Ismétlem: mindez a reál tudomány látókörébe bekerült jelenségekre igaz. Vannak, amelyek még nem kerültek be, és vannak, amelyek lehet, hogy nem is fognak. Ezekre bármi lehet sikeres.
Egyébként, ha megfigyeled a legnagyobb tudósok életét, bizony azt fogod tapasztalni, hogy nem csak a todomány eszközeivel keresték a választ. Nekik ugyanis tényleg voltak kérdéseik, és azokra bármi áron, de választ szerettek volna kapni. Egytől egyig filozófusok is voltak, és a legnagyobb részük súlyosan vallásos is. Einstein is vallásos alapon vetette el a kvantummechanikát ("Isten nem szerencsejátékos", vagy valami hasonló). Tehát nincs merev elutasítás a más megközelítési módok felé; akik ezt teszik, azok általában középszerü, szürke tudósok. Mint a bigott vallásos pap, aki nem érti a saját vallásának a lényegét. Nem szabad, hogy ők határozzák meg hozzáállásunkat a tudományhoz.
Egyébként szerintem a civilizációt igen is a tudomány határozza meg. Mindenhol lehet valamilyen kultúra, de civilizációról csak attól fogva beszélhetünk, mihelyt az adott kultúra képviselői megteszik első tudoményos felfedezésüket. A váci utcai meztelenségre adott reakció a kultúra függvénye, de csak civilizált emberek beszélnek fotonról.
A szélsőségesen tudományos világkép meg egyszerűen sikertelen.

A hozzászólás:
Bingo Creative Commons License 1999-06-07 20:45:09 56
Azon gondolkodtam, hogy vajon mi az a tudomanyban, amiert sokan ugy gondoljak, hogy minosegileg masak az alapfeltetelezesei, mint mas vallasoknak.
Azt hiszem az ok talan az lehet, hogy a tudomany bizonyos szempontbol "sikeres". Sikeres, amannyiben latvanyos eszkozoket lehet epiteni segitsegevel, amik az elvarasainknak megfeleloen mukodnek.
Kerdes, hogy emiatt a kulonleges banasmodban kell-e reszesiteni.
Csak a velemenyemet tudom leirni : reszben igen, reszben nem. Tiszteletben kell tartani ezt a sikeresseget, es nem szabad megfeledkezni rola, hogy semelyik masik vallas sem tudta ez ilyen modon elerni.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a sikeresseg csak a sajat "teruleten" belul ervenyes, nevezetesen az altala feltetelezett objektiv realitasban. A tudomany a szubjektivitasban igencsak eredmenytelen maradt (pongyolan fogalmazva), bar ketsegkivul a pszichoanalizis hivei ebben is vitaznanak.
Osszefoglalva : a tudomanyos vilagkep a sajat teruleten sikeres, es _talan_ joggal is tart igenyt arra az egyeduralomra, ami szerintem a legtobb osszeutkozest okozza. Ertem ezalatt, hogy a legtobb vitat az okozza, hogy a tudomanyos vilagkep szelsoseges hivei abszolut ervenyesseget tulajdonitanaka a tudomanynak es mas elmeleteket csak akkor fogadnak el, ha ez nem csorbul. Pedig ismet felhivom pedig a figyelmet : abszolut ervenyesseg, ellentmondasmenteseg stb. a tudomayn sajat paradigmai. Sajat magan belul szukseges feltetelezni, azon tul karos.

DE nem vagyunk sem abszolut lenyek, sem objektivak, sem orokkevaloak (ugyanis a szubjektum szamara az ido nem homogen es nem is korlatlan), hanem szubjektiv lenyek vagyunk, es egyaltalan nem egyertelmu, hogy ez a szubjektivitas "levezetheto" valamilyen ertelemben egy tudomany szellemeben letezo objektivitasbol. Az, hogy ez megteheto, egy hit. Szerintem kenyelmetlen hit, es semmikeppen sem magatol ertetodo.

Eppen ennel fogva a kuturank es civilizacionk _sem_ a tudomany eredmenye, mint az nehanyan allitottak. Ugyanis rengeteg kicsi szubjektum egymasrahatasanak eredmenye, amiben csak kis resz az objektiv valosag kutatasa (es minden technika ami ebbol szuletik), es sokkal nagyobb resz az ember es kornyezetenek egyeb szulemenyei (nyelv, vallas, hit, szokasok, muveszetek, szerelem, zene, unnepek stb).
Aki ugy gondolja, hogy a civilizacio a tudomanyon alapszik, az probaljon meg meztelenul vegigmenni a Vaci utcan, es megmagyarazni az embereknek, hogy annak nincs jelentosege, hogy erkeznek-e a jarokelok szemebe fotonok a teste iranyabol vagy nem.

Na befejezem, mert a monolog mindig kicsit unalmas.

De azert vegul hozzateszem, nem vagyok "tudomanyellenes", nem vagyok UFO-hivo, sot, tudomannyal foglalkozom, megis...
De valami hianyzik nekem a szelsosegesen tudomanyos vilagkepbol (amit - elnezest akit megbantanek ugy szoktunk emlegetni nehanyan, hogy a "fizikusok vilagkepe"), valamiert egyszeruen... egy erdekes koncepcionak talalom, de... Valahogy nem teljesen meggyozo. De meg keresem, miert nem.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!