Keresés

 Azért egy 1850 -ben épült vályogházat hőszígetelni  nagyon meggondolandó. Főleg ha a falak 50 cm -esek.

 De hát ha van ingyen anyag  és van erő miért ne erről szól a következő kis esszé.

Most akkor fogalmazzak úgy, hogy csak részinformációkat csepegtetsz? A legelején nem írtad azt sem, hogy van vízszigetelés a falban. Azt sem, hogy itt-ott össze van kötve az aljzatbeton alatti szigeteléssel. De nem ez a lényeg.

Az a lényeg, hogy nem csak fal van, nem csak padló van, nem csak födém és tető van, hanem egy ház van, a külső körlettel együtt és ezek egymás elválaszthatatlan szerves részei - s így is kell rájuk tekinteni, illetve így kell kérdezni a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban is.

Esetedben a lábazat az a fogós kérdés. A pára (aka.: talajnedvesség) kintről, alulról és bentről is a fal felé fog törekedni. Ha ennek a kiszáradását gátolod valami lábazati szigetelőmiskulanciával, akkor hosszú távon az épület állékonyságát fogod veszélyeztetni. Ha nem szigeteld le, akkor meg a hőhíd miatt a szigeteletlen részen páralecsapódás jöhet létre a hidegebb időszakokban. Esetedben a vízszigetelés fölé mehet akármi is, nem csak nádpalló. De hogy alatta miképpen lehetne megoldani, arról sajnos lila sejtelmem sincs.

Nem a leg ideálisabb a helye a vízszigetelésnek, ez tény. De előtte meg nem volt. Az az igazi műhiba.

Valójában csak a tornácon ez a helyzet.  Nem akartuk szétverni. A többi helyen azért alacsonyabban történt a vágás, kb. az aljzatbeton aljával egy magasságban. Kapott csomóponti rajzok alapján viszont összekötöttük az aljzatszigetelést a falszigeteléssel. Mind a fal, mind az aljzat szigetelés jól működik, szárazak.

A fal 50cm. Szerkezeti védelem szempontjából nem hiszem, hogy kéne szigetelés. Az 1850-es években épült a ház, azóta áll hőszigetelés nélkül.

d_feco: nem értem, hogy miért gondolod, hogy nem egészben nézem a képet. A lábazati hőszigetelés problémáját próbálom körüljárni, hogy hogyan érdemes megcsinálni. Járt már a háznál szigetelő szakmérnöktől elkezdve mindenki, de úgy érzem, hogy a legjobb megoldást még nem találtam meg. Ezért kértem a segítségeteket.

   " Kiszámoltattam 10 illetve 5 cm-vel a hőveszteséget és igazából nem éri meg 10 cm-t rárakni. Valójában bármit rárakni nem éri meg, csak ha mi csináljuk..."

 Nos itt viszont igazad van.

  Habár az a bármi lehet  sokféle anyag. Pl. bontott hőszigetelés.

 Nagyjából  nem lehet értelmezni a hőszigetelések  gazdaságosságát. Viszont vannak más szempontok is, pl. a komfortosság !!

 Az épület szerkezetek védelme.  De azért tudni kellene a falak vastagságát is.  Pl.  30 cm vagy 60 cm. Mondjuk vályog házaknál (lakó háznál ) a 30 cm elég ritka , de akad. Nos ennél már a hőszigetelés indokolt lehet.

 Mellék épületek  (  pl. istálók, ólak, kamrák  viskók ) épülhetnek  ilyen vastagságban is.