Keresés

Maff volt az első cicám. Elég idősen. Egy ismerősnek állandóan ellett a cicája. Vidék, kertes ház, el sem tudták kapni, hogy ivartalanítsák. Ő mondta, hogy legközelebb kapunk egy cicát. Rábólintottam, elég idős volt az anyamacska, gondoltam,már nem lesz több. Még 4 alom lett.

KIcsinek nagyon rossz volt, rohangált, mászott a függönyre, karmolt, harapott. Gondoltam, hogy én nem fogok 10 évet kibírni ezzel a vadállattal. Egyszer ültem a számítógépnél, nem volt rajtam papucs, csak zokni, ráfeküdt a lábfejemre és elaludt. Akkor szerettem bele.

Ha elmúlik a gyászidő ( és a vírus) akkor szeretnénk cicát és pont arra gondoltunk, hogy kettőt. Esetleg egy idősebb mentett cicát és egy fiatalabbat.  Semmiképpen sem tenyésztőtől. Maff is házicica volt.

Ha megnyugodtok , és még akartok cicust , szerintem kettő legyen ! Tudnak egymással játszani , nem unatkoznak ha nincs otthon éppen senki , és a szeretet is megosztható közöttük . Hasonlóan sajnálatos esetben meg van kivel vígasztalódni .

Nekem 3 van , de a legöregebbet (aki az anyjuk) a lánymacsek többnyire üldözi . Fogalmam nincs mit tehetnék .

A testvérek viszont jókat játszanak , időnként meg jókat veszekednek . Mert a fiú folyton játszana , a lánytestvér meg olyan misszpicsa' , aki hangulatfüggő .

Köszönöm az együttérzést mindenkinek! Akinek nincs kutyusa vagy cicája, az nem érti ezt meg.  Mitha még hallanánk a nyávogást, vagy  mintha látnám, hogy vonul ki az előszobába. Mert ő vonult.  Most csak azt érezzük, hogy milyen szörnyű, hogy már nincs. Biztos hogy egy idő után azt fogjuk érezni, hogy milyen jó, hogy volt.