Keresés

"Nekem a Szentendrei a kedvencem."

A szentendrei HÉV története így kezdődött, a vastagbetűs kiemelések tőlem:

"Az 1885-ös tervek szerint a vonatok az óbudai Fő tértől indulva Békásmegyer, Budakalász, Pomáz érintésével érkeztek volna meg Szentendrére, de a hatóság végül nem engedélyezte a házak közelsége miatt az óbudai végállomást, így az a Filatorigátnál épült fel. A 16 kilométeres új pályát 1888. augusztus 17-én adták át a forgalomnak, ekkor az utasok a végállomástól kénytelenek voltak mintegy egy kilométert gyalogolni, hogy elérjék az óbudai lóvasutat. A problémát a BKVT egy kisebb teljesítményű gőzössel kívánta megoldani, ezt 1888. december 12-én sikerült üzembe helyezni a Filatorigát és a Fő tér között. Felmerült a gőzös meghosszabbítása a Lánchídig, de erre már nem kaptak engedélyt.

Négy évvel a megnyitó után a MÁV a teherszállítás megkönnyítése miatt megépítette a Margit híd és az Óbudai Szeszgyár közötti vonalát, a Margit körúton a BKVT-vel, míg Filatorigát és az esztergomi vonal között a BHÉV-vel kötöttek péage (azaz közös pályahasználati) szerződést. A Duna-jobbparti Gőzmozdonyú Körvasútnak elnevezett vonalat 1892. április 7-én adták át, míg a filatorigáti csatlakozó vágány 1893. szeptember 24-ére készült el. A BHÉV a közös pálya lehetőségét kihasználva 1895. február 1-jén a Margit híd budai hídfőjétől nem messze lévő Pálffy térig (ma Bem József tér) hosszabbította szentendrei járatát. 1896. május 1-jén az esztergomi vágánykapcsolat is elkészült, ekkor a MÁV kezelésében lévő esztergomi HÉV is bejött a városba, végállomása a Császárfürdő lett. Igaz, nem sokáig, ugyanis 1896. november 3-án átadták az újpesti vasúti hidat, ekkor a MÁV-vonatok a Nyugati pályaudvarra kerültek át. A feleslegessé váló kis gőzös vonalát a BHÉV 1896-ban megszüntette.

Az 1910-es években ezt a vonalat is elkezdték villamosítani, először a Filatorigát és Szentendre közötti részen adták át 1913. június 9-én a kétvágányosra bővített vonalat, míg a Pálffy tér és Szentendre között 1914. május 12-én indult el az első villamos motorvonat. Az áramfejlesztőt a Pálffy téren alakították ki, Szentendrén pedig átadták az új kocsiszínt. A kétvágányúsítással egy időben két új megállót létesítettek, egyet a Római fürdőnél és egyet Csillaghegyen. Közben a növekvő utasforgalom mellett a BHÉV jelentős bevételre tett szert a teherszállításból származó vámokból is."

Mondjuk Érdre azért van 2 elővárosi vasútvonal is - Budapest - Székesfehérvár, Budapest - Pusztaszabolcs -, mellettük egy HÉV-vonal nem biztos, hogy indokolt lenne.

De azért tényleg hiba volt létező vonalakat felszámolni, a jelenlegi (járvány előtti) mobilitási szinten lenne létjogosultságuk.

Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció által elrendelt vasúti mellékvonal-bezárások egy része is melléfogásnak bizonyult, bár ezek nem annyira Budapestet, mint inkább a vidéket érintették.

Pl. 1970-ben zárták be a Gödöllő - Szada - Veresegyház vasúti mellékvonalat, most meg marhára nagy szükség lenne rá, mert a Volánbusz nem győzi elszállítani az utasokat, a buszok sokszor veszélyes túlzsúfoltsággal közlekednek.

Tényleg kár, hogy ezek a régi tervek nem valósultak meg. Milyen jó lenne mondjuk egy HÉV Érdre a helyieknek, meg én is szívesen kipróbálnám.

Nekem a Szentendrei a kedvencem.

Igen, sajnos.

Majd idővel írok a többi HÉV-vonalról is.

A kedvencem egyébként a gödöllői HÉV, azzal még utazni is szoktam néhanapján.

Anno volt egy olyan elképzelés, hogy Aszódig meghosszbbítják, sőt olyan is, hogy megvásárolják az Aszód - Balassagyarmat vasúti mellékvonalat is.

Ha ez megvalósult volna, akkor Aszódig, vagy akár Balassagyarmatig lenne HÉV-közlekedés.

Sajnos ezekből a nagyszabású tervekből pénzhiány és a háborúk miatt semmi sem lett. :-(