Keresés

A Budapestet érintő normál nyomtávú vasútvonalak megnyitása:

1846. július 15.: Pest - Vác (később továbbépítve Érsekújvár - Pozsony - Bécs irányába).

1847. szeptember 1. : Pest - Szolnok (később továbbépítve Nagyvárad, Debrecen, ill. Szegeden át Temesvár irányába).

1861. április 1.: Buda - Székesfehérvár - Kanizsa (ma Nagykanizsa).

1867. április 2. Pest (Józsefváros) - Hatvan (még abban az évben továbbépítve Salgótarjánig)

1882. március 12.: Rákos - Újszász (Újszászon csatlakozott a Hatvan - Szolnok fővonalhoz).

1882: Budapest - Dombóvár (1883-ban meghosszabbítva Szentlőrincig, ezzel létrejött a Budapest - Pécs vasúti kapcsolat).

1882. december 5.: Ferencváros - Szabadka (később továbbépítve Belgrád és a Balkán felé)

1884. július 15.: Kelenföld - Újszőny (Újszőny ma Komárom, a vonalszakasz ma a Budapest - Hegyeshalom - Bécs nemzetközi fővonal része).

1889. június 8.: Budapest (Kőbánya-Kispest) - Lajosmizse (1905-ben továbbépítve Kecskemétig)

1895: Budapest - Kenyérmező ( - Esztergom)

1911. szeptember 2: Rákospalota-Újpest - Veresegyház (1911. október 3-án átadva a Gödöllő - Veresegyház - Vác szakasz is).

A gőzgép, mint hajtómotor, a városi közlekedésben nem igazán vált be a mérete és nehézkes üzemeltetése miatt.

A villamos motorok meg nagyjából az 1880-as, 1890-es évekre, a belsőégésű motorok meg az 1900-as évek elejére értek el olyan fejlettséget, hogy a városi közlekedésben a gyakorlatban is felhasználhatók legyenek.

Tényleg nem volt lemaradva, csak érdekes, hogy a vasút megelőzte ezeket a városon belül, akkor még csak lóvasút és lovaskocsik voltak a városi közlekedési járművek.

Úgy emlékszem olvasmányaimból, hogy a világ legelső villamosa 1879-ben került bemutatásra Berlinben, ez Werner Siemens találmánya volt.

Nálunk Budapesten mindössze 8 évvel később, 1887-ben.

Szinte egyáltalán nem volt lemaradva a világ akkori élvonalától (Németország, USA, Nagy-Britannia) az Osztrák-Magyar Monarchia.