Keresés

Konkrétan arra gondoltam az előző hsz-em megfogalmazásakor, hogy a két zsandár, aki elesett a bűnözőkkel vívott tűzharcban, azért megérdemelne valamiféle emlékművet vagy legalább valami emléktáblát.

Mondjuk úgy, hogy én általában inkább a törvény embereivel szimpatizálok ezekben a betyártörténetekben, mint a többnyire véreskezű, kegyetlen, sok esetben rablógyilkos betyárokkal... 

Ez azért is különös és igen nagyjelentőségű kép, mert a Patkó-kutató levéltáros, egy fiatal ember,  Bekő Tamás, megvádolta Gönczi Ferencet (1865-1944), hogy felületes volt és a pördeföldei csatának utána sem nézett és nem is tudott róla. Hogy Gönczi mennyire tudott róla, bizonyitja a fénykép, de való igaz, a monográfiájában nem emlitette (lehet hogy csak legendának tartotta, eléggé szűrte a betyárokra vonatkozó információkat, csak azt tette bele a könyvébe, amit 100%-ig bizonyithatónak tudott be). Ma már tudjuk, a pördeföldei csata nem legenda, hanem vlóság és Bekő Ferenc volt az aki a levéltári nyomát is megtalálta a bűnügyi iratokban.

A Patkó cikket itt olvashatod a 271. oldalon, benne a reális Patkó János képmással. A bűnügyi leirások szerint.

https://gocsejimuzeum.hu/sites/default/files/csatolmanyok/statikus/zalai_muzeum_23_2017_compressed.pdf

Mutatok neked valami érdekeset.

Ez a pördeföldei csata helyszine.

Pont ugyan ugy ahogy akkor volt, 1862-ben. Leghátul szemben a krimo.

Elöl a harangláb ahol volt a lövöldözés és lelőtték a zsandárokat.

Az őrségi harangláb lebontásáig (nemrég történt) ott volt a Patkóék által otthagyott lövésnyom is.

A falu ma már csaknem elhagyatott.

Mindent elbontottak, az egykor történtekről csak a lelőtt zsandárok megmaradt sirköve árulkodik, lassan az is elpusztul.

Elöl az az öreg bácsi Gönczi Ferenc, a Kaposvári Muzeum egykori igazgatója, a Somogyi betyárvilág c. monográfia szerzője.

A kép valamikor 1939 és 1943 között készült.