|
|
|
|
 |
alkotasu
 2020-03-13 06:35:11
|
22799
|
Az első kép esetében az inkább kosáríves kitérő lehet - ha nem csupán a kép torzításáról lenne szó. Ilyen kosáríves kitérőket a BKV szokott alkalmazni a kitérőiknél: a váltórésznél van egy ívsugár, és a közbenső, illetve a keresztezési résznél egy másik.
A felvételnél látható átszelés esetén azért is alkalmazták ezt a megoldást, mert a kis keresztezési szög miatt jelentősen megnövekedett volna a vezetés nélküli hossz (ami egyébként a normál átszeléseknél, angolváltóknál is van, csak rövid hosszban). |
|
A hozzászólás:
 |
SKL14
 2020-03-08 09:07:32
|
22787
|
Az első kép nagyon jó, le is mentem magamnak, imádom az ilyen különlegességeket, 3-as, 4-es 5-ös, meg fogaskerekű kitérők és társaik.. :) A balos ív annyira szűk, hogy szükség van vezetősínre, amit egybe is építettek a kitérő vezetősínjével. egyébként azért nem jellemző ma már normál pályasínből készíteni vezetősínt, mert az egyéb megoldások olcsóbbak de ugyanolyan jók.
Először nem is értettem mire gondolsz a videóval kapcsolatban, de ha arra gondoltál amit somytomy is írt, az egy keresztezés aminek a kettős keresztezésénél ugye két csúcs kellene legyen kvázi egymással szemben ahol nagyot "döccen a vonat" a vályú miatt, de a két-két mozgó alkatrésszel a vályú helyett folytonos pálya alakítható ki haladási irányban. Ezt váltóállítómű mozgatja, az előző kitérők (ha a videón bal oldali pálya kitérője kitérő irányba áll akkor a keresztezés is vált) állásával összefüggésben. Egyébként nagy sebességű kitérőknél nem csak a váltó csúcssíne mozog, hanem azzal összefüggésben a csúcsbetét is, így haladási irányban megszüntetve a vályú keresztezése okozta "döccenést", valamint a könyöksín és a csúcsbetét dinamikus igénybevételét. |
|
Előzmény:
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
