Keresés

 Tehát ha a villanyszerelő ahelyett, hogy a védőcsőbe behúzná a kábeleket, inkább a falhoz, illetve a plafonhoz szögezi és a leágazásokat körbetekeri szigszalaggal, akkor az úgy rendben van, nem? 

Hát az is egy út.

  A villanyvezetéket sokféleképpen lehet vinni.

  Pl. falon kívül,  az említett kábeleket / a kábel az egy kettős szigetelésű vezeték /. Ott lehet szabadon és lehet kábelcsatornában.

 Szabadon,  ha  deszka fal akkor csőbilincs rögzítést lehet akár szögelni is. A tégla vagy a vályog fal viszont megköveteli a  csőbilincs   facsavaros  és  műa tiplis rögzítést.

 A falon kívűli kábel vezethető kábelcsatornában is..

 A védőcső ami a falban van, oda elég egyszer szigetelt vezetéket is behúzni.

 Hogy  melyiket alkalmazzák azt a megrendelő dönti el. A villanyszerelő dönt viszont a  vonalvezetésről /vannak szabályai /, a kötésekről és az egyéb szakmai előírásokról, trükkökről.

 Igen a kőmívesnek  tudni kell bizonyos  szakmai  folyamatokról, fogásokról pl. a mészhabarcs kötéséről sőt a cementhabarcs  szilárdulásáról is, ha el nem felejtette.

 Egy kőmives vállalkozónak  nem kell kőmives szakmunkásnak lenni.

 Egy vállalkozónak  a szakmai fogásokat nem feltétlenül kell ismernie. Igaz nagyon hasznos.  Neki vállalkozási engedélyének kell lenni, sok szerszámmal, géppel, állványzattal meg ezer dologgal kell rendelkeznie. Aztán a felfogadott szakik végzik a munkát,  ami a terven van, vagy amit a vállalkozó a megrendelővel megbeszélt.

Aztán egyszerűbb munkára fel lehet fogadni egy  vagy kettő embert is.

 Az kőmives vállalkozó ha hozza a szerszámait,  a gépeit, vagy  mint  munkavállaló ha  a megrendelő bocsátja rendelkezésre ezeket. Néha a kettő keveredik. Gáz akkor van ha  valami szakszerűtlen vagy ha baleset lesz.

 Ha az egy vagy kettő -három személyes brigád  vállalkozó, akkor felel  a munka minőségéért, a keletkező balesetért, Ha viszont mint munkavállaló, akkor a minőségért  felelhet, de csak  mint kifogás merülhet fel. A munka vállalót  ha kétely merül fel a munkája minőségében, 

akár félnap után is el lehet küldeni, de másnap biztos . Mást nemigen lehet tenni   .. Misi   látom  nem vagy a szakma kiválósága  holnap ne gyere. Habár udvarias ember  mást talál ki… pl. elfogyott az anyag stb.

 Ja hogy a megrendelő járatlan  az ilyen ügyekben /pél. építési /  akkor vállalkozót fogadjon fel szerződéssel. Mondjuk vállalkozót felfogadni elsőre  3 x drágábbnak látszik, mint a jókezű Miskát és Bélát alkalmazni, de előfordulhat hogy végül a Miska és a Béla lesz a drágább.

 Ne keverd a vállalkozót és a szakmunkást !

Értem. Tehát ha a villanyszerelő ahelyett, hogy a védőcsőbe behúzná a kábeleket, inkább a falhoz, illetve a plafonhoz szögezi és a leágazásokat körbetekeri szigszalaggal, akkor az úgy rendben van, nem?

A kőmívesnek alapvetően tudatában kell lennie azzal is, hogy mi és miért történik. Kötelessége lenne szólnia azzal kapcsolatban, hogy a gazda terve valahol sántít. Sajnos ez nem így van. Sőt, több kőművesnek mondott egyén azt sem tudja, hogy mitől köt meg a mészhabarcs - cement nélkül. Mondhatni, hogy a kőmérges vállalkozók 90-95 százaléka nem szakmunkás, csak beszélt olyannal, aki talán látott valamit. Ez utóbbi fog visszaütni, és nem a kivitelezőre, hanem a házigazdára. Ezen a problémán sem a tervező, sem pedig a szakértő nem tud segíteni.

 Ja hát ha a mesterek és a tulaj sem érti a szakmát, akkor  vak vezet világtalant !

 Ilyenkor kell egy harmadik felet is bevonni. Ezt úgy nevezik , hogy tervező.

 Meg kell terveztetni a felújítást és a munkáért fizetni kell !

 Van egy más megoldás is ez pedig a szakértő felkérése.

 Habár a szakértő ritkán ad tanácsot a jövőre , az inkább a meglévő helyzetet szakérti. És ez is pénzbe kerül.

 Még egy különbség : a szakértői véleményt  vagy figyelembe vesszük vagy sem.

 Alapvetően mindig a tulaj,  a megrendelő dönt.