Keresés

Részletes keresés

nscatto 2 Creative Commons License 2020-01-28 20:52:05 35

Énsztorim:

 

8 évet éltem együtt azzal, akit bátran nevezhetek életem szerelmének. (Nem utolsó sorban Ő is így volt velem.) Pont 8 év után szétmentünk, rajtunk kívülálló okok miatt. (Azóta is jóban vagyunk, találkozunk, beszélünk, barátok vagyunk, de nem élünk együtt.) Ez igen nagyon megviselt - megvisel még most is, alig 248 napja élek egyedül - de ki számolja? Albérlet, fizetem a vállalkozásomat, törlesztek tartozást, szóval nem fenékig tejfel a sorsom jelenleg. Havi 300000 forintot mindenképpen meg kell keresnem, és akkor még nem vettem zsömlét... Ő elköltözött a közösen bérelt lakásból (én vittem haza, mert költöztetéssel foglalkozom), azért azt az érzést nem kívánom senkinek... most is csurog a könny a szememből, ahogy törnek fel az emlékek:( Hazafelé beittam magam az első kettőbe, és nem lettem második. Ezt folytattam több-kevesebb sikerrel, úgy 3 hónapig, mert reméltem valahol, hogy van folytatás. Amikor kiderült, hogy nem, nincs folytatás, akkor 4 nap alatt megittam kb. 80000.- forintot, leginkább sörből és pálinkából. Az a baj, hogy igényes alkoholista vagyok, és nem iszok meg akármit. Ha nincs olyan, ami a kedvemre való, akkor inkább nem iszom, mert szar nem kell. De akkor komolyan vettem az ivást, és az ötödik nap reggelére megvolt minden tünet, amit egy szakképzett alkesz produkálni tud. Olyan kézremegés, hogy alig tudtam megkötni a gurtnit, illetve muslincaglória a fejem körül. Szóval azt mondtam, hogy ez így nem jó, és azt mondtam, felfüggesztem kissé az önpusztítást. Két napig nem aludtam, nagyon komoly elvonási tüneteim voltak, de kibírtam. Egy hétig nem ittam még egy sört sem, és nem hiányzott. (Nem a faszt nem, de kibírtam.) Aztán kb. egy hét elteltével láttam egy üzletben egy igen kellemes belga sört, megvettem, lehűtöttem, megittam, és nem kellett még 28 (pedig előzőleg volt rá példa bőven!). Nem tartom magam alkoholistának - bár orvosi szempontból biztosan annak minősülök, de ebbe ne menjünk bele, mert az is alkesz, aki minden vasárnap ebéd után megiszik egy pohár sátöláffittet, ugyanis rendszeresen iszik, és az számít az addiktológus szerint.

Szóval ne gondold, hogy nincs tovább, te 29 éves vagy, én 46. Majdnem a nulláról kellett (újra) kezdenem az életemet, ugyanabba a lakásba jövök meg minden nap, ahol 8 boldog évet töltöttem, és minden alkalommal rámdőlnek az emlékek. Nem kívánom senkinek... Nincs lehetőségem elköltözni, mert ahhoz kéne úgy félmillió forint kaució, az meg nincs. 

 

Tehát csak rajtad múlik, ha valóban úgy gondolod, hogy változtatni akarsz, akkor menj el egy konditerembe, hidd el, nem fognak kiröhögni, kinézni. Ha már ott meg tudsz ismerkedni srácokkal, akkor azoknak lesz egy baráti/haveri köre, ahol lesznek lányok. Nem biztos, hogy rögtön az első a feleséged lesz, de talán a második, harmadik, elfogad barátnak. Vagy a húga, barátnője, stb. Csak meg kell adni a lehetőséget magadnak. És igen, kurva szar lesz az első 2-3 éjszaka, de ki fogod bírni, ha akarod. Írd ki a szobába, konyhába, mindenhová: "a könnyű nap tegnap volt." Próbáld meg úgy, hogy első körben nem iszol szeszt 24 órán keresztül. Sokkal könnyebb úgy, hogy ha nem reggeltől-reggelig maradsz józan, hanem mondjuk délután kettőtől másnap kettőig kell "csak" kibírni. Úgy is megvan a 24 óra, de nincs az a tudat, hogy "holnap egész nap nem ihatok." 

És ha megvan egyszer a 24 óra, akkor menni fog a több is. 

 

Tudom, nem vigasz, de akármilyen szar az életed, mindig van, akinek rosszabb, mint neked. Ezt én találtam ki, és bizony sokszor segít továbblendülni. 

balazska90 Creative Commons License 2020-01-28 15:43:29 30

Szerelmem bepasizott. Ez is nagyon megvisel. Tavaly óta udvarlok neki... nem bírom elviselni hogy nem engem ölel...

 

 

A hozzászólás:
balazska90 Creative Commons License 2020-01-28 15:39:17 29

Azért nem évek óta vagyok részeg, ez a mostani vad ivászat november óta tart. Előtte ugye 1 évig moderált ivó voltam. De nagyon súlyos állapotban vagyok jelenleg, ezt aláírom. 

Előzmény:
Kalkaster4 Creative Commons License 2020-01-28 14:27:49 28

Értem én hogy kemény sziklaként kéne tűrni 5 napon át hogy nem alszom, de én nem bírom...”

 

Pedig másképp nem megy. Nem kell sziklaként, lehet ágyban nyöszörögve is. Kórházban sem lenne könnyebb, csak biztonságosabb.

Végigolvastam a történeted, amire Julio utalt. Neked olyan az alkohol, mint másnak a levegő. Lehet, hogy a májadat, stb még nem tette tönkre, de az agyad, idegrendszered számára már nélkülözhetetlen. Most csak egyetlen célod kellene hogy legyen, minél hamarabb megállítani az alkohol bevitelt, hogy megállítsd a szervezeted további roncsolását.

Kár, hogy otthon nincs kényszerfelvétel detoxra. Neked az kellene.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!