Keresés

Eddig próbáltam nem átvenni a stílusodat, de amiket írsz, abból süt a rosszindulat és a butaság. Ha úgy véled hazudok, akkor kérdezz és szoríts sarokba a tudásoddal, ne a vádaskodásaiddal tűnk fel. Felesleges egyébként válaszolnom a vádjaidra, mert nem érdekelnek a tények. De néhány dologra megteszem, hogy ha valaki olvassa a böfögéseidet, ne legyen félre tájékoztatva. A szóban forgó planáriás akváriumban Cryptocoryne affinis, Anubias nana és Cryotocoryne aponogetifolia van, 80 literre 11W-os 2700K-es kompakt fénycső. Aki ezt növényesnek nevezi...., szokás szerint tények nélkül írtál). Tehát nem igaz, hogy a planária a növényes akváriumok lakója, ezt nagy tévedés elterjeszteni. Akváriumban simán megeszi a maradék halkaját, így a csigáknak igenis konkurencia lehet és viszont. Persze van az a kaja mennyiség, ahol bőven elélnek egymás mellett. Meggyhasú sügér sem és a legtöbb hal sem nézi eleségnek, ne terjesszünk ilyen hülyeséget (bár van több fajta planária is). Állítólag a paradicsomhal megeszi, de erről nincs személyes tapasztalatom, utána kell járni. Ha mérsékeljük az etetést, akkor ki is pusztulhatnak maguktól ezek a férgek, mint ahogy a csigák sem szaporodnak a végtelenségig, csak amennyi ennivalót találnak. Ha valaki úgy állít össze társas akváriumot, hogy együtt tart félénk, kényes táplálkozású halakat, fürge, mohó halakkal, akkor persze számoljon annak hatásával.

Növények: látszik, hogy fogalmad sincs a belinkelt növényről, már az az egy mondatod elárulja, hogy nem vagy tisztában a jelenséggel, hogy ezt vashiány okozza. Nincs ezzel baj, kevesen ismerik a jelenséget, csak nem kell beleugatni hülyeséget. A szokásos szöveg nem értési képességed is megmutatkozott, mert leírtam, miről van szó. Az állítólagos nagy fényigényű növényekről annyit, hogy ezt kb 12 lumen/liter fényerejű akváriumban állítottam elő (CRI>80, tehát rossz színhűségű, 6000K-es LED világítással). Másik akváriumomban egy másik növénnyel szintén mutatkozik a jelenség, hasonló viszonyok mellett (ott kb 15 százalékkal csökkentettem a fényerőt, mert kisebb hiány tünet mutatkozott, tehát ezzel játszani kell). Másrészt pont leírtam, hogy olyan növények alkalmasak erre, amelyek jó tápanyag hasznosításúak, a természetben is megélnek szerény feltételek mellett is. Tényleg igaz, hogy te nem olvastad el, amit írtam, csak akkor miért szólsz hozzá? Most szereztem volna be a növényt? Megint úgy nyilatkozol, hogy semmit nem tudsz. A bemutatott növény egyébként nem kapható kereskedésben, de ha most szereztem volna be, akkor meg nem lehet hiánytünetes a csúcsán sem, már csak logikai alapon is rájöhettél volna, de az sem az erősséged. Van olyan növényem, amit 25 éve szereztem és azóta folyamatosan fenntartom az állományát, de ez lényegtelen, úgysem hiszed el. A korábbi hsz-ben szóban forgó növény minden egyes levele is nálam növekedett. Tápozásról annyit, hogy halas akváriumba jellemzően makrot nem adok, itt sem tettem (nálunk amúgy is elég magas a csapvíz nitrát tartalma 6-8 ppm, heti tíz százalék vízcserét alkalmazok, nesze neked növényes akvarisztika)). Ellenben, amiket te említesz növényeket, jó lenne, ha azokon előállítanád a jelenséget (nem alkalmasak rá), akkor talán lenne hiteled. De megelégszek, ha internetről leszedett fotókkal ékeskedsz. Amióta a zeolitra azt írtad, hogy az csak macskaalomnak jó, akváriumba nem, azóta nem tudlak komolyan venni (főleg, hogy akkor tipikus ammonia mérgezés gyanúra antibioktikumos kezelést javasoltál). Remélhetőleg másnak is kilóg a lóláb, hogy nem minden százas abban, amiket írsz. Mindamellett, nem vonom kétségbe, hogy lelkes akvarista vagy, van is tapasztalatod egy-két dologban. De van hová fejlődnöd:) (tápanyaghiányos növényeimről annyit, hogy a múlt héten vittek el tőlem 10 szál 60-70 centis valisneria spiralist, 15 szál 50-80 centis Elodea densát, 15 tő cryptocorine sp-t). A nagy fényigényű, erősen tápanyagigényes növényekkel, high-tech vonallal nincs tapasztalatom, olyanokat, olyan környeztet nem tartok fent. Max 30-40 lumen/liter fényerőig merészkedtem el, de ott ki tudtam alakítani algamentesnek mondható környezetet fénycsővel.

Azt hiszem (főleg a te hozzáállásodhoz képest), korrekt és tisztességes választ adtam, próbáltam tényeket felsorolni, ha valamit nem értesz vagy vitatsz, kérdezz normális hangnemben.

Továbbá ki az az őrült :) aki nagy fény és tápanyagigényű növénnyel akarja "színesíteni"

az akváriumát, amivel, társas akváriumról lévén szó, csak értelmetlenül stresszeli a halait és ellepik az algák.

A vashiány simán felismerhető, ha a hajtáscsúcsok klorotikusak, kifehéredők.

Emiatt is butaság lenne relatíve kényes növényeket tartani tesztelésre, amik aztán rosszul fejlődnek

és jótáptalajt adnak az algáknak.

Jók ezek a növényes fórumok, de onnan simán átvenni módszereket társas akváriumok esetében

tudatlanság, ami ugyan létező formula, de kár lenne terjeszteni.

Planária! :)

Nem is annyira ritka, annyira nem, hogy külön fórumot is nyitottak neki, növényeseket

támadja elsősorban, nem terem magától, :) növényekkel, és gyanú szerint fagyasztott kajával

hurcolható be. A csigák nem vetélytárs neki, lévén jóval egyszerűbb és túlélőbb állat.

Társas akváriumban a halak, már ha van rendes vegyes állomány: kieszik.

Nekem is volt egyszer, egy melegvizű tavacskából vittem haza növényekkel, de a halaim

kajának nézték.  "Füles planária" néven bármelyik akvarista könyv említi.

Egy érdekes jelenségről mutatok képeket, ami a mai, korszerű akvarisztikában ritkán fordul elő, illetve a növények kínálat bővülése miatt nem használják az akvaristák, hiszen nem kell ennyire pontosan belőni a feltételeket, a "vörös színű" növények jó vas mikrotápos környezetben kirínak a zöld növények közül, amit high-tech akváriumokban túltápozással érnek el.

Fenti példán, amit a képek mutatnak, ennek az ellenkezője történik. Egyes növények nitrátszegény környezetben is jól fejlődnek. Ha más tápanyag és a fényerősség megfelelő számukra, a hajtás- ill levélvégeken, leveleken pirosas "elszíneződés" jelehet meg. Miért hasznos ennek a jelenségnek ismerete? Két okból. Először is, ha van ilyen kontroll növényünk, ami produkálja ezt a jelenséget, akkor mérési hókusz-pókusz nélkül is nyilvánvaló, hogy a növények nem tudnak felvenni elég nitrogént, ami igényesebb növények esetén tápanyag hiányos tünetekben jelentkezik majd. A halak valószínűleg élvezik ezt az állapotot, hiszen szinte nitrát mentes a víz. De ez a jelenség jelzi, hogy át kell gondolni a tápozást, világítást (a többi növényt is bevonva az értékelésbe, mindig az adott akváriumra kell szabni a megoldást, hiszen állhat antagonizmus is a háttérben, nemcsak nitrogénhiány (nitráthiány)). Illetve jelzi, hogy közel van az akvárium ahhoz, hogy az algák erőteljesen megjelenjenek (pl egy csőcsere ilyenkor pont elég lehet az algáknak). Fenti akváriumban, ahol a kép készült, ha növelném a fényerőt vagy világítási időt, vagy a mikro táp mennyiségét növelném makrótáp növelése nélkül, kezelhetetlenül terjedne az alga.

Másrészt, ha tudatosan válogatjuk össze a növényeket és a tápozást, fényerőt arra a szintre állítjuk be, ahol ez a szép hatás jelentkezik, akkor színesíthetjük az akváriumot nagy fény- és tápanyagigényű növények nélkül is. Első két képen a kozmopolita, így könnyen beszerezhető Myriophyllum spicatum látható vöröses hajtásvégekkel. Ilyenkor a nagyobb igényű növényeket táptablettával tápozzuk, hogy ne legyenek hiánytünetesek. A második képen látszik, hogy erre a növényre pontosan be van lőve a fényerő és a (minimális) tápmennyiség, mert alulról sem kopaszodik. Led szalagos világítás esetén egy olcsó potméteres fényerő szabályozóval könnyedén el lehet érni a kívánt fényerő szintet. Nem minden növény viseli el a nitrogén szegény környezetet, jellemzően azok, amelyek kis fényerő mellett is növekednek, azok közül is kevés, amelyik ezt a jelenséget produkálja.

(fotók saját készítésűek és csökkentett méretűek, ezért gyengébb minőségűek, de photoshop mentesek)