Keresés

Amúgy ezt a hajtáscsúcs pirosodást bármelyik növény produkálja /amelyik hajlamos rá/,

amikor felszínközelbe ér, ahol telibe kapja a fényt, és ahol már éppen ezért abszolúte nem

a literre leosztott fénymennyiséggel "számolunk".

Nem világos, mi a "hókusz-pókusz" egy vízteszteres mérésben, megmártok egy papírcsikot,

egy perc múlva 6 értéket tudok leolvasni, míg az általad dicsőített növényes tesztelésnél

2-3 hét múlva kezd el esetleg valamelyik növényed satnyulni, és majd csak azután

lehet tekergetni a csodatévő potmétert.

Továbbá ki az az őrült :) aki nagy fény és tápanyagigényű növénnyel akarja "színesíteni"

az akváriumát, amivel, társas akváriumról lévén szó, csak értelmetlenül stresszeli a halait és ellepik az algák.

A vashiány simán felismerhető, ha a hajtáscsúcsok klorotikusak, kifehéredők.

Emiatt is butaság lenne relatíve kényes növényeket tartani tesztelésre, amik aztán rosszul fejlődnek

és jótáptalajt adnak az algáknak.

Jók ezek a növényes fórumok, de onnan simán átvenni módszereket társas akváriumok esetében

tudatlanság, ami ugyan létező formula, de kár lenne terjeszteni.

Planária! :)

Nem is annyira ritka, annyira nem, hogy külön fórumot is nyitottak neki, növényeseket

támadja elsősorban, nem terem magától, :) növényekkel, és gyanú szerint fagyasztott kajával

hurcolható be. A csigák nem vetélytárs neki, lévén jóval egyszerűbb és túlélőbb állat.

Társas akváriumban a halak, már ha van rendes vegyes állomány: kieszik.

Nekem is volt egyszer, egy melegvizű tavacskából vittem haza növényekkel, de a halaim

kajának nézték.  "Füles planária" néven bármelyik akvarista könyv említi.

Amúgy ezek a piros levelű növények amiket ajánlgatsz, főleg myriophyllumok, elodeák stb,

normál akváriumokban semeddig sem maradnak meg, ezért sem használják őket 

tesztelésre, max növényesek, akik viszont co2-znek is.

A "képen látható" növények mostanában lettek beszerezve, ezért nem kopaszodtak 

még fel. Türelem, fel fognak... :)))

A sok mesedélután helyett, amit szerintem a kutya sem olvas végig, leírhattad volna, hogy a

te akváriumod, és valamiért hiánytünetesek a növényeid.

Láthatólag sokat idézgetsz növényes oldalakról, javaslom kérj tanácsot tőlük, hamár amúgyis

Tőlük ollózol.

Egy érdekes jelenségről mutatok képeket, ami a mai, korszerű akvarisztikában ritkán fordul elő, illetve a növények kínálat bővülése miatt nem használják az akvaristák, hiszen nem kell ennyire pontosan belőni a feltételeket, a "vörös színű" növények jó vas mikrotápos környezetben kirínak a zöld növények közül, amit high-tech akváriumokban túltápozással érnek el.

Fenti példán, amit a képek mutatnak, ennek az ellenkezője történik. Egyes növények nitrátszegény környezetben is jól fejlődnek. Ha más tápanyag és a fényerősség megfelelő számukra, a hajtás- ill levélvégeken, leveleken pirosas "elszíneződés" jelehet meg. Miért hasznos ennek a jelenségnek ismerete? Két okból. Először is, ha van ilyen kontroll növényünk, ami produkálja ezt a jelenséget, akkor mérési hókusz-pókusz nélkül is nyilvánvaló, hogy a növények nem tudnak felvenni elég nitrogént, ami igényesebb növények esetén tápanyag hiányos tünetekben jelentkezik majd. A halak valószínűleg élvezik ezt az állapotot, hiszen szinte nitrát mentes a víz. De ez a jelenség jelzi, hogy át kell gondolni a tápozást, világítást (a többi növényt is bevonva az értékelésbe, mindig az adott akváriumra kell szabni a megoldást, hiszen állhat antagonizmus is a háttérben, nemcsak nitrogénhiány (nitráthiány)). Illetve jelzi, hogy közel van az akvárium ahhoz, hogy az algák erőteljesen megjelenjenek (pl egy csőcsere ilyenkor pont elég lehet az algáknak). Fenti akváriumban, ahol a kép készült, ha növelném a fényerőt vagy világítási időt, vagy a mikro táp mennyiségét növelném makrótáp növelése nélkül, kezelhetetlenül terjedne az alga.

Másrészt, ha tudatosan válogatjuk össze a növényeket és a tápozást, fényerőt arra a szintre állítjuk be, ahol ez a szép hatás jelentkezik, akkor színesíthetjük az akváriumot nagy fény- és tápanyagigényű növények nélkül is. Első két képen a kozmopolita, így könnyen beszerezhető Myriophyllum spicatum látható vöröses hajtásvégekkel. Ilyenkor a nagyobb igényű növényeket táptablettával tápozzuk, hogy ne legyenek hiánytünetesek. A második képen látszik, hogy erre a növényre pontosan be van lőve a fényerő és a (minimális) tápmennyiség, mert alulról sem kopaszodik. Led szalagos világítás esetén egy olcsó potméteres fényerő szabályozóval könnyedén el lehet érni a kívánt fényerő szintet. Nem minden növény viseli el a nitrogén szegény környezetet, jellemzően azok, amelyek kis fényerő mellett is növekednek, azok közül is kevés, amelyik ezt a jelenséget produkálja.

(fotók saját készítésűek és csökkentett méretűek, ezért gyengébb minőségűek, de photoshop mentesek)