Keresés

Nagyjából így van. A Monarchia idején stabilitás és fejlődés köszöntött Boszniára, amit aztán durván megszakított a délszláv nacionalizmus a trónörökös meggyilkolásával.

Alakulhatott volna másképpen is a történelem, békével és prosperitással Bosznia számára is, de az idióta eszmék: nacionalizmusok, Nagy-Szerbia, pánszláv egység miatt egy vérzivataros század köszöntött szinte az egész világra, amely még ma sem nyugodott le teljesen, ma is vannak ebből gyökerező megoldatlan problémák.

A délszláv tartomány stabil politikai helyzetében, amit az egyébként emelkedőben lévő délszláv nacionalizmus tehetetlensége okozott, lehetővé vált a törvényalkotás, új politikai módszerek bevezetése, és általában a modernizálás. Ausztria–Magyarország három római katolikus templomot épített Szarajevóban és ezekkel együtt is csak 20 katolikus templom volt Boszniában. Gazdasági sikerei ellenére az osztrák-magyar politikát, amelynek ideálja egy plurális és többvallású bosnyák nemzet volt (ezt a muszlimok nagy része is támogatta), végül zátonyra futtatta a nacionalizmus emelkedő hulláma. A szerb és horvát nemzeteszme a szomszédos Szerbiából és Horvátországból indulva elterjedt Bosznia és Hercegovina katolikus és ortodox lakosságának körében a 19. század közepén. Hasonló ideát alakítottak ki maguknak a bosnyákok is. Az 1900-as években a nacionalizmus a bosnyák politika integráns része, a nacionalista pártok három tömbbe csoportosultak és ők dominálták a választásokat. Az egységes délszláv állam eszméje (amit a független Szerbia is terjesztett) népszerű politikai ideológiává vált az egész régióban ebben az időben. Az osztrák–magyar kormányzat 1908-ban döntött Bosznia-Hercegovina teljes beolvasztása mellett, ami további gyújtóanyagot adott a nacionalisták kezébe. A politikai feszültség végül 1914. június 28-án robbant ki, amikor Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolta az 51 éves Ferenc Ferdinánd trónörököst, és ezzel az első világháború gyújtószikráját adta.

Mondanál esetlen más, korabeli államot, amely felülmúlta hazánkat, ami a nemzetiségek tenyéren hordozását illeti?

Aztán meg a nemzetiségek nem magukat szakították ám ki, hanem anyaországaik szállták meg általuk belakott területeinket.