A somogyi népviseletek kialakulásáról.
falusi közösség tagjai tudták a ruházat alapján, hogy az elöttük álló férfi:
paraszt
pásztor
betyár
iparos
nagygazda
vagy kisbirtokos
mert más volt a ruházat szőrméje, gatyája, nadrágja, mellénye, fejfedoje.
A nő ruházata is jelezte
az illető korát (lány,asszony,vénlány)
állapotát (gyermektelen, gyászol)
vallását
gazdasági helyzetét.
A rendi társadalom idején a világi és egyházi hatóságok ügyeltek arra, hogy az egyes társadalmi rétegek ruházatukkal is kifejezzék hovatartozásukat, így ezzel is megkülönböztethetık legyenek.
Rendeletek, tiltások, elmarasztalások születtek a ruházattal kapcsolatban: indok a „pazarlás”, „tobzódás”, „illetlenség” volt.
Föleg a finomabb anyagú, divatosabb, rangosabb szabású, hímesdíszes darabokra adtak ki korlátozásokat (pl. 1812-ben a cifraszőr viselését tiltotta meg a Somogy vármegye gyülése).
Az egyes néprétegek viseletét alaposan ismerni kellett a gazdáknak, birtokosoknak is, mert a cselédek tisztviselık idöszaki munkások pásztorok bérezésének része volt a teljes öltözet, vagy annak egyes darabja. | 
