"Ők legalább megpróbálták, tökfej."
Igen, hogyne, mégjobban tönkretették a már amúgy is tönkretett és lezüllesztett országot.
El kellene már felejteni azt az ordas kommunista hazugságot, miszerint Kunbéci és bandája a hazát védte.
Az igazság ugyanis az, hogy amíg ez a senkiházi vörös csürhe nem került hatalomra, agitátoraival hadseregbomlasztó tevékenységet folytatott, és ahelyett, hogy a haza megvédésére buzdított volna, az egyéb izgató, bomlasztó tevékenységeik mellett tüntetéseket szervezett pl. a "militarista" Bartha Albert honvédelmi miniszter ellen, aki Linder Béla hadseregleszrelő parancsa után megpróbálta a lehetetlent, és az ország védelmére hadseregszervezésbe kezdett, de sajnos a tüntetések hatására lemondatta a Károlyi kormány. Aztán – minő érdekes - amikor hatalomra kerültek, a "hadseregellenes" komcsik azonnal hadseregszervezésbe kezdtek. Persze a hadsereg nem a haza védelmére kellett nekik most sem, hanem a proletárdiktatúra védelmére.
Ezt éppen az a tény bizonyítja a legfényesebben, hogy a Clemenceau jegyzék átvétele után, Kunék minden garancia hiányában, szívfájdalom nélkül feladták a visszafoglalt felvidéki területeket. Ekkor döbbentek rá a tisztek és a legénység is, hogy itt tkp. nem a haza-, hanem a proletárdiktatúra védelméről van szó. Ez nagymértékben demoralizálólag hatott mind a tisztekre, mind a sorállományra, és tkp. ettől kezdve beszélhetünk a VH. bomlása kezdetéről. Stromfeld pl. éppen emiatt mondott le.
"Vitéz Lóbányai Dezodor mit csinált ekkor?"
Mit kellett volna tennie még a Károlyi-kormány, és a Tk-s banda nemzet- és országzüllesztő tevékenyégei után, miután már semmi sem maradt?
Talán azzal az alig 2000 emberével fapuskákkal, és fakardokkal neki kellett volna rontania az akkorra már legkevesebb 70 ezres létszámú, az Antant által fölfegyverzett megszálló román hadseregnek?!...
|