Tényleg elég elméleti, mivel a vályogházakat nem igen szigetelik !
Meglévő házaknál az un. utólagos hőszigetelésnél 100 szigetelés ből 98 ragasztott és 2 % a szerelt. Nagyjából.
De vissza a falakra. sőt ne is falakról beszéljünk hanem külső térelhatárolókról. Ezek . függőleges külső falak, födémek, és ferdefalak.
Különféle szerkezetűek lehetnek.
Föld vályog tégla , beton, fa és acél.
Jellemzőjük hogy télen a lakott térből mindig pára vándoról kifelé. Tehát nem nedvesség, hanem pára.
Legyen két fal. Az egyik egy 50 cm -es téglafal a másik szintén 50 cm -es vályogfal.
mind a kettőt bevonják valamivel.
A téglafalat vakolják a vályogot tapasztják. Habár újabban ( mit újabban már 50 -60 éve is ) a vályogot is vakolják…. igaz kezdetekben csak az utcai frontot.
a téglán és a vályogon is van még egy kb. 2 cm -es bevonat... magyarul a vakolat... a tapasztás... habár ez a szó már degradálodott.
A pára meg csak jön jön kifelé és kint vagy azon nyomban elillan vagy lecsapódik, azaz nedvesség keletkezik. De az is elpárolog.
Na most a téglaházakat szabad szigetelni, a + 10 cm -es szigetelésen és az azt bevonó vakolaton átjut a pára , de ha ezt vályogra tesszük akkor azon nem jut át. Mondom nem nedvesség egyenlőre hanem csak pára. de az elején azzal kezdtem ritka a vályogház hőszigetlése.
Így ez :
" Viszont a nedves falra a rossz "mesterek", "szakik", "szakemberek" tanácsára felteszik hibásan a modern szigetelési rendszereket..."
Biztos akad ilyen de azért nagyítóval kell keresni.
Nedves falat vagy először vízszigetelünk, ha az nem éri meg, előbb útóbb lebontjuk.
Ja és mi a helyzet a nádas hőszigeteléssel ?????
Ott a falból ---- egyenlőre csak pára --- átjut a védő rétegen ???
Mondjuk rendszerekről azért sohasem írogattam vályognál. | 
