Keresés

Bocs, de két dolgot szögezzünk le.

Az egyik: nem "háztípus" az általad felsorolt jelzővel illetett ház, hanem hibásan elkészített és használt házról beszélsz. Ha eddig nem tudtad volna, a téglaháznak se tesz jót, ha locsolják a falát.

A másik: én nem bunkóztalak le, valahol máshol olvastad magadról ezt a jelzőt...

A "sárkunyhó" jelző igenis sértő, remélem páran majd még bebizonyítják itt neked. Vagy esetleg az életben. Menjél csak el egy olyan településre, ahol az emberek vályogházban laknak. Remélem, gyorsan futsz...

Megfelelő kialakítás esetén egész élhető egy vályogház, nem kell lemondani a modern kor vívmányairól. Viszont a drágalátos mesterek egy 150 éve meglévő házat kettő nap alatt képesek tönkretenni, mert nem értik meg azt, hogy az nem téglaház. S képzeld el, mióta megjelentek az ötrétegű műanyag csövek, azóta nem berzenkedem a falon belüli elvezetéstől. De láttam már olyat is - téglaháznál, hogy a tulaj elment dolgozni, s mire hazaért, addigra a hátsó fal(megrogyott), a fürdőszoba(az aljzatbeton alól egy méter mélyen kimosta a földet a víz) és ötszáz köbméternyi víz ára bánta - csak azért, mert szétment az egyik horganyzott cső...

A tisztelt vályoháztulajdonos azért gyomirtózott, mert előtte megkérte a szomszédot, hogy ne ültesse olyan közelre a tujákat és az aranyvesszőt, tartsa be az előírásokat. Ha akart volna, akkor tőlem szőlőlugast is ültethetett volna oda. Neked sem tetszene az, ha a frissen hőszigetelt, nemesvakolattal bevont falad mellé ültetnének olyan cserjéket, amik a szél hatására ledolgozzák a vakolatot a falról egy év alatt.

Az egész (kör) mondatoddal nem is, de az utolsó 8-9 szavaddal egyetértek.

Van egy alap nélküli tömésházam cca 80-100 éves és még áll, qvra nem akar összedőlni.Nedvesedik de ki is szárad.A 2-3 generáció (akkoriban nem ismerték) mindenféle stressz nélkül lakta. Rabicolásra  rakott csempe alatt voltak a vízcsövek, gond nélkül-szinte hibamentesen.A csapadékvizet igyekeztek távol tartani a falaktól, eleve 1-1,20 m-re építették a szomszédtól, pedig a ház felé lejtett a terep.

Igen, sárkunyhónak nevezni bunkóság.

Adott tehát egy háztípus aminek folyamatosan nedvesek a falai, ráadásul érzékeny is rá emiatt folyton az összedőlés határán táncol,  hőszigetelni nem lehet, csöveket a falban vezetni nem lehet, állandó küzdelem benne lakni, még az is statikai problémát jelent ha a szomszéd locsolja a füvét, vagy bokrokat ültet a saját telkére (amiket aztán legyomírtóz a tisztelt vályogháztulajdonos), de mégis én vagyok a bunkó mert sárkunyhónak neveztem.

A hosszas és bonyolult fejtegetésed alapján én arra következtetek, hogy nem írtam le elég érthetően: a szigetelést védő rétegen - nevezzük akárhogyan is - a falból kijutó nedvesség NEM jut át, nincs olyan, hogy "elpárolog"...

Ja, és szólnék, hogy nincs olyan, hogy  "Az a fal amely nedves, az szar, azt vízszigeteljük utólag vagy elbontjuk" - senki nem fogja elbontani azt a falát, ami a házát, otthonát alkotja, és nagyon-nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy szigeteljék (ami, megjegyzem, nem is mindig lehetséges). Viszont a nedves falra a rossz "mesterek", "szakik", "szakemberek" tanácsára felteszik hibásan a modern szigetelési rendszereket...

A dolgok nem feketék és fehérek, ezt érdemes tudomásul venni...