Keresés

Tényleg elég elméleti, mivel a vályogházakat nem igen szigetelik !

 Meglévő házaknál az un. utólagos hőszigetelésnél  100 szigetelés ből  98 ragasztott és 2 % a szerelt. Nagyjából.

 De vissza a falakra. sőt ne is falakról beszéljünk hanem külső térelhatárolókról. Ezek . függőleges külső falak, födémek, és ferdefalak.

 Különféle szerkezetűek lehetnek.

 Föld vályog tégla , beton, fa és acél.

 Jellemzőjük hogy télen   a lakott térből mindig pára vándoról kifelé. Tehát nem nedvesség, hanem pára.

 Legyen két fal. Az egyik egy 50 cm -es téglafal a másik szintén 50 cm -es vályogfal.

 mind a kettőt bevonják valamivel.

 A téglafalat vakolják a vályogot tapasztják. Habár újabban (   mit újabban már 50 -60  éve is  ) a vályogot is vakolják…. igaz kezdetekben csak az utcai frontot.

 a téglán és a vályogon is van még egy  kb. 2 cm -es bevonat... magyarul a vakolat... a tapasztás... habár ez a szó már degradálodott.

 A pára meg csak jön jön kifelé és kint vagy azon nyomban elillan vagy   lecsapódik,  azaz nedvesség keletkezik. De az is elpárolog.

 Na most a téglaházakat szabad szigetelni, a  + 10 cm -es szigetelésen és az azt bevonó vakolaton átjut a pára , de ha ezt vályogra tesszük akkor azon nem jut át. Mondom nem nedvesség egyenlőre hanem csak pára. de az elején azzal kezdtem ritka a vályogház hőszigetlése.

 Így ez :

 " Viszont a nedves falra a rossz "mesterek", "szakik", "szakemberek" tanácsára felteszik hibásan a modern szigetelési rendszereket..."

 Biztos akad ilyen de azért nagyítóval kell keresni.

 Nedves falat vagy   először vízszigetelünk, ha az nem éri meg, előbb útóbb lebontjuk.

 Ja és mi a helyzet a nádas hőszigeteléssel  ?????

 Ott a  falból  ---- egyenlőre csak pára --- átjut a védő  rétegen ???

 Mondjuk rendszerekről azért sohasem  írogattam vályognál.

Adott tehát egy háztípus aminek folyamatosan nedvesek a falai, ráadásul érzékeny is rá emiatt folyton az összedőlés határán táncol,  hőszigetelni nem lehet, csöveket a falban vezetni nem lehet, állandó küzdelem benne lakni, még az is statikai problémát jelent ha a szomszéd locsolja a füvét, vagy bokrokat ültet a saját telkére (amiket aztán legyomírtóz a tisztelt vályogháztulajdonos), de mégis én vagyok a bunkó mert sárkunyhónak neveztem.

A hosszas és bonyolult fejtegetésed alapján én arra következtetek, hogy nem írtam le elég érthetően: a szigetelést védő rétegen - nevezzük akárhogyan is - a falból kijutó nedvesség NEM jut át, nincs olyan, hogy "elpárolog"...

Ja, és szólnék, hogy nincs olyan, hogy  "Az a fal amely nedves, az szar, azt vízszigeteljük utólag vagy elbontjuk" - senki nem fogja elbontani azt a falát, ami a házát, otthonát alkotja, és nagyon-nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy szigeteljék (ami, megjegyzem, nem is mindig lehetséges). Viszont a nedves falra a rossz "mesterek", "szakik", "szakemberek" tanácsára felteszik hibásan a modern szigetelési rendszereket...

A dolgok nem feketék és fehérek, ezt érdemes tudomásul venni...

 Az elemzéshez kénytelen leszek idézni.

"mi történik a vályogfalak, földfalak nedvességével.

A falból kifelé haladó nedvesség keresztülhalad az ásványgyapoton - feltéve, ha az páraáteresztő fajta -, de a haladási sebessége óhatatlanul lecsökken. Ez már egy rizikófaktor, de utána jön a java: a szigetelést védő vakolatban, bevonatban - bármi is legyen az anyaga - óhatatlanul megakad. Az így feltorlódott nedvesség pedig magában a szigetelésben fog felgyülemleni.Tönkreteszi azt, a hőszigetelő képessége töredéke lesz..."

 Az a fal amely nedves, az szar, azt vízszigeteljük utólag vagy elbontjuk.

 De feltételezzük , hogy száraz, viszont vékony    30 -40 cm körüli, tehát ha ilyen fallal határolt térben akarunk lakni  hőszigeteljük.

 Ez a fal lehet tégla lehet vályog vagy akár beton is.

 Van ezeknek  a falaknak egy tulajdonsága, ez pedig az, hogy a bentről kifelé haladó párát áteresztik. Jobban kevésbé jobban.

 A pára pedig kint lecsapódik víz lesz belőle. Majd az elillan azaz megszárad a felület.

 ha nádat teszünk rá azt meszes vakolattal látjuk el, megy a pára tovább, de azért csak lecsapódik a nád külső részén a vakolatban majd   szinté távozik a nedvesség száradással.

 Ha a nád helyett  ásványgyapot van alkalmazva a pára ugyan úgy jön kifelé és valahol kint lecsapódik víz lesz belőle, majd száradással távozik.

 Most már csak az a kérdés hogy a szigetelést védő vakolat - bevonat ( vastagon fent ), pára záró vagy pára áteresztő.

 Szerintem pára áteresztők, így ahogy téglafal vakolásra jók, jók a nád és jók a  kőzetgyapot vakolásra is.

 Van még itt ez a párazáró fólia kérdés.

 Egy megállapítás  

 "(Nem véletlen, hogy a szigetelés védelmében párazáró fóliát alkalmaznak"

 Függőleges falaknál majd sehol.  Födémeknél néha , de legtöbbször rosszul, a ferde és könnyű falaknál pedig belül. De mint írtam az nem annyira záró mint inkább csak párafékező fólia.

 Azért elismerem van egy probléma . 

 Ez pedig az hogy egy falnak belülről kifelé haladva   a rétegek pára ellenállásának csökkennie kell.

 Elvileg ez  ellentmond annak hogy a gyapot ellenállása kisebb mint az azt követő  vakolat ellenállása ,  de ahogy a nádnál ez nem probléma úgy a gyapotnál se igen.

 Legyen az a vakolat minél vékonyabb.