Hm. Gomba ügyben zavar van az erőben.
Az imenykovói kultúra szláv vagy „balti-szláv” interpretációját támogatja, hogy az őspermi nyelvbe bekerült néhány nagyon korai, a földműveléssel kapcsolatos szláv kölcsönszó.(*611) Ilyen például a permi *ruȝeg ’rozs’ (udmurt ȝeg ’rozs’); permi *lud ’földdarab, szántóföld’ (udmurt lud ’mező’, komi lud ’mező’, ’szántóterület’, általában valamilyen körülhatárolt, kisebb földterületről van szó); permi *gobɜ ’gomba’ (udmurt gubi ’gomba’, komi gob (gobj-) (ehető) ’gomba’. Ugyanez a szó megvan a csuvasban kə̂mBa ’gomba’, a tatárban, baskírban gömbä, ’gomba’. Talán idetartozik a magyar gomba (etimológiai szótárunk szerint „szláv eredetű”, „A magyarba egy közelebbről meg nem határozható szláv nyelv *gǫba ’gomba’ szava került át...”).(*612) Y. V. Napolszkih szerint nem pusztán lehetséges, hanem „nem kétséges” egy „balti-szláv” nyelvi forrás, vö. litván gumbas ’gumó’, 'kinövés’. A gomba fogyasztása az „imenykovóiak” által meghonosított innováció lehetett a Volga-Urál vidékén, erre utalna, hogy egyes finnugor csoportok (a keleten élő pogány udmurtok) ma sem esznek gombát, ami V. V. Napolszkih szerint korábban általános lehetett.(*613)
Gyóni Gábor, A magyarság hajnalán, 127-128. o.
A szláv kulináris forradalom ötlete mosolyt csal az ember arcára. Még a mongolok is esznek gombát, ha nem is sokat, vagy sokfélét.
Ennél szomorúbb, hogy az imenykovó kultúra szláv (vagy "gót-szláv") etnicizálása politikai felhangoktól nem mentes. Gyóninak itt nem Fodort kellett volna ekéznie, hanem figyelembe venni a kritikákat, s talán megemlítenie, az általa amúgy máskülönben gyakran hivatkozott Jevgenyij Kazakov eltérő felfogását. De Zegernyei is blogbejegyzésben járta körül az imenykovóiak szlávosítása körüli bonyodalmakat.
További furcsaságok is vannak persze. Vicces volna a baltiból (litván) származtatni a szláv gomba szót akkor, amikor a litván (és a lett) gomba szó meg "kétségtelenül" szláv eredetű. (grybas - orosz Гриб)
Magyarán a szlávban két általános gomba jelentésű szó is van, az északi grib, és a keleti (déli) gǫba. A nazálisos alakok talán nem is szláv, hanem indo-iráni eredetere mennek vissza. Érdekes, mintha ezekkel a keleti árja alakokkal nem számolnának a kutatók.
Amúgy a török nyelvekben nincsen közös/általánosan elterjedt gomba jelentésű szó. Az oszmánban görög jövevényszóval illetik a gombát (mantar). A volga-vidéki tatár (gömbä) és csuvas (kămpa), különösen az utóbbi bővelkedik gombanevekben, ill. gombával kapcsolatos szavakban. (Ez amúgy kissé idegen a töröktől.) Természetesen ezeket a volga-vidéki szavakat is szláv eredetűnek szokás vélni, bár olyan fantasztikus nézet is van, hogy ezek prototörök időkbe vesznének, és nincsen közük a szláv alakokhoz. Újabban amúgy az orosz grib alak is terjed a közép-ázsiai török nyelvekben.
A török háttérhez hasznos: Edward Tryjarski, Turkic Names for Mushrooms, Native Terms and Loan Words (1977) |
