Ma délelőtt jártam a macskakiállításon. Azért pont ma, mert utána megnézhettem egy hüllőkiállítást is, nem túl messze ettől a helytől.
Ami a macskákat illeti, a legtöbb a Maine coon volt, sok brit rövidszőrű. Lehet, hogy tévedek, de skót lógófülűt nem láttam, pedig ez a kettő együtt szokott járni. Láttam viszont egyiptomi maut. Pirulva vallom be, hogy ha nincs a felírat, első, felületes ránézésre azt hittem volna, „mezei” barna cirmos. Egyébként volt házimacska is, ő fehér volt, és nagyon barátságos!
Akadt fehér a cornish rexek között is, a a másik kettő szürke cirmos, illetve fekete-fehér volt. Mindegyikük nagyon elegáns, kecses megjelenésű.
Tiszteletemet tettem a japán csonkafarkú macska előtt is, nagyon impozáns a megjelenése!
Sajna, tonkinéz nem volt, de burma annál inkább, elbűvölő kölyökmacskák, ők is különböző színekben.
Három szfinx macskakölyök pedig éppen egy játékon huzakodott. Persze, hármuknak négy játék volt a ketrecben, de milyen a gyerek? Az kell neki, ami a testvérénél van.
Jól kigyönyörködtem magam, aztán irány a hüllők, de ez már ez másik történet. |