Keresés

  Ezt írtad elsőként  :

  "Társasház 2. emeletére 10,5 köbméteres fürdőszoba gyorsfűtésére keresek megoldást. Csak fürdés idejére fűtenénk."

 Majd megtudtuk/megtudtam ,hogy konvektoros a fűtés. 

 Ennek ellenére  még lényeges dolgokat nem tudunk. Pl. hogy az a  10,5 m3 -e fürdőszoba tulajdonképpen hány nm és főleg azt nem hogy mennyire védett.

 Lehet az a lakás közepén lehet a szélén stb. Ez tulajdonképpen a helyiség hőigénye miatt kell. de mivel eleve pici az a helyiség át lehet siklani felette.

 Nem ismert a lakás elektromos teljesítménye.... egyszerűbben   hány Amperes villanyóra áll rendelkezésre. 

 Általában   25 és  a 32 Amp. -es órák vannak.  Ha  32 Amp. akkor ki lehet gazdálkodni a fürdőszoba  hőigényét. van ugyan egy különleges kívánság . Ez a  gyors fűtés , ez újabb   plusz teljesítményt igényel.

 De mivel feltételezhetően elég kicsi az a fürdőszoba,   állandó  villanyfűtéssel is vígan kifűthető, ha van 32 Amp a lakásban. Kell egy nagyjából 1,5 kw-os teljesítményű villamos hőtermelő /fali sugárzó,  olaj radiátor  stb / és azzal megy a fűtés. Vagy lehet akár a törölköző szárító is . a norvég csodáknak ne dőlj be ! szépek drágák, de többet nem tudnak a kommersz villanyos fűtőaparátoknál.

 Ha olyan igény van hogy gyorsan, az is megy,  ha van  nagy villamos teljesítmény,  az viszont ritka.

 Társasházakban  és másut is, nincs korlátlan villamos teljesítmény hozzáférés.

 A villamos fűtés egyébként 3 x annyi mint a gázos, de kis helyiségnél nem sokat számít.

 A többi intelem amit a szakaszos fűtésre írtam, továbbra is érvényes. Lakott helyiséget, beleértve a fürdőszobákat is,  télen fűteni kell.

 Különben   erős páralecsapódás lesz, annak minden következményével.

 A nem fűtött csak fürdés idejére fűtött fürdőszoba  épületfizikai esete.

 Volt egy család,    szép nagy házban éltek, mindenük megvolt (majdnem)  csak éppen vezetékes vízzel nem rendelkeztek, mint a Mo.-i  családok 80 - 85   % -a.

 Úgy 65 éve meg még előtte is. Természetesen az emberek akkor is tisztálkodtak. Ki  így, ki úgy, ki hetente,  ki más naponként, ki évente eccer -kétszer fürdött mint a spanyol Isabella, aki kiverte a mórokat, akik állítólag szertettek förödni.

 Szóval ez a nagyházban élő nagy család rendelkezett fürdőszobával, de vezetékes víz  és fűtés híjján arra  a célra nem használták. Maradt a konyha,  ahol naponta többször is égett a takarék tűzhely. Jó sok idejig.

 Aztán úgy  60 -65 éve bevezették a folyóvizet, beüzemelték a fürdőszobát, kezdetben egy rézhenger termelte   melegvizet, majd villanybojler. Minden volt,  kivéve a fűtés, igaz a nyáron nem is kell. De gyütt a tél, és ők rendűletlenül fürödtek.

 És mivel takarékosak is voltak,  a háznak csak az egyik részét lakták , a 140 nm -nek cirka a felét. A fürdőszoba pedig pont a túlodalon volt   3 fűtetlen helyiséggel körülvéve, sőt a 4. a külvilág az 5. a padlás.

 Fürödtek,    nagyon élvezték a gőzt,  a sok párát és csodálkoztak, hogy a falakon patakokban folyt a víz. Sőt mondták, hogy a pára a gőz is fűti a fürdőszobát. 

  Aztán úgy tél vége felé  csodálkoztak, hogy a szomszéd helyiségek falai is csurom vizesek voltak, annyira, hogy a vakolat is mállani kezdett.

 Nyáron úgy ahogy kiszáradtak a falak, de a vakolat mállás folytatódott. Még vagy  három tél, mire nagy nehezen  csak rájöttek, hogy  a fűtetlen fürdőszoba milyen károkat okoz.

 Átrendezték a lakást télen, a fürdőszoba felőli részeket használták -újra vakolt falakkal  és magát a fürdőszobát is fűtötték.

 Természetesen lehet úgy is gondolkodni, hogy minek fűteni a fürdőszobát ,  vagy csak a fürdés idejére. Igen lehet, de a jéghideg falak ilyen jelenségeket produkálnak.

 Viszont pótfűtésnek kitűnő az elektromosság - jó az egésznek is ha van pénz és teljesítmény rá.

  De pl.  a lakás helyiségeit 20 -21 fokra fűtjük bármivel  , így a fürdőt is. És ha a családban akad valaki aki a 24 - 25 fokos fürdőt szereti, arra jó az időszakos pótfűtés .