Anonymus:
"Azt a földet végül, amely a Maros folyótól egészen Orsova váráig terül el, egy bizonyos Galad nevű vezér, aki Bodony várából jött, foglalta el a kunok segítségével. "
Értelemszerűen, itt a "kunok" is Vidinből, azaz Bulgáriából jöttek, és akkor bolgár-törökök (onogurok) lehettek (bár Anonymus külön is említi őket: "azonkívül még kun, bolgár és blak segítséggel"). Akik a KM-ben is laktak (volna, ha bejöttek volna 670-ben). A Kijev alatt a magyarokhoz csatlakozott "kunok" is akkor lehettek onogurok, KM-i névvel "ungri"-k, lásd 860-ból a mai Burgenland környéki "Marcha Uungariorum"-ot.
De hát akkor a Bajor/Nagy Alfréd Ungare-re/Hungerrei-re (840/870/880) azaz a KM-én kívüli leendő honfoglalókra csak (valamikori) kinti onogurokról háramolhatott e népnév, mégpedig akkor/ott, amikor/ahol a magyarok a szlávokkal összetalálkoztak (mert az "ungri" szlávos alak). Ez pedig csak Etelközben lehetett, ha a Volgán túlról egyenesen idevonultak a nyelvi elődeink (840-850 k.) És valóban, északi szomszédaik itt a szlávok lettek, akiket aztán megfelelően gyötörtek is, lásd arab tudósítás.
Kérdés: az itteni szlávok (szeverjánok, ulicsok) "emlékezhettek-e" az egykori kuvrat-i onogurokra, azaz éltek-e itt szlávok Kuvrat előtt/alatt? Ha ezt határozottan kizárhatjuk, akkor és csak akkor a KM-ből (csak 800-810 után) keletre költözött, és szláv nevüket/szlávokat is magukkal hozó (már szlávul beszélő) onogurok őrizhették meg e nevet a nemsokára ideérkező magyarok számára. És lettek a Kijevnél Álmoshoz csatlakozó kunok, mint a KM-be visszatérő "ungri"-k.
Továbbá: az "ungri" elnevezés nem keletkezhetett egynél több helyen, a jelölt pedig a KM, hiszen innen a honfoglalás előttről ismeretes ez a forma, mégpedig a Német Lajos féle oklevél alapján 860-ra már szépen rögzülve, földrajzi tájékozódási pontként.
Ergo a Dado-levél "öregektől hallott" története az avarok (= onogurok) "meótiszi" kivonulásáról valós alapokon nyugodhatott.
És akkor az ungrikat fogadhatták ungrik a KM-ben a honfoglaláskor.
A magyar nyelvet pedig hozták a ... | 
