Keresés

Tudják ezek a kis büdösek, ki az akit meg kell hóditani. Rögtön megérezte, hogy te odavagy

a macskákért, egyébként is te leszel majd a főpincér és takaritószemélyzet, de a férjurad,

akihez kedvesnek kell lennie.

Egyébként Zsazsi is igy került hozzánk, amikor elmentünk a macskás nénihez cicát választani, 

akkor egyben voltam biztos: csikos nem kell, mert olyan már van otthon egy. Mi történt? Zsazsi 

addig mórikálta magát a férjuramnak, amig ő lett a kiválasztott.

Onnantól kezdve volt két olyan macskám, akiket kicsit rosszabb fényviszonyoknál meg se lehetett

különböztetni.  :))  

Viszont nagyon örülök, hogy ilyen jól alakult Lemonkával a helyzet, mert sokszor nagyon 

elszomorodtam, amikor olvastam, hogy hogyan szépited a kerti otthont.

Egyből.

VHO nem volt könnyű természetű macska. Nem ült ölbe, az idegeneket legtöbbször kerülte (néha volt egy-két érthetetlen kivétel), és hát ugye néha hugyozgatott... Időnként kikövetelte a simogatást, aztán tudtunkra adta, hogy elég, és ha tovább erőltettük, finoman harapott. A férjem elvárja egy macskától, hogy kedves legyen.

Mikor elmentünk Lemonkát megnézni, egyből a férjem ölébe telepedett, a férjem hosszasan simogatta, ő meg dorombolt. Egyből eldőlt, hogy elhozzuk (vittünk magunkkal hordozót, Lemonka tenyésztője pedig szinte kiállítási szintre készítette fel a macskát, napokig illatozott a púdertől, és összekészítette az összes papírját, szóval ő is arra számított, hogy egyből visszük is).

Eleinte ugye meg kellett hogy szokja a helyet, és egyébként is télen hoztuk el, akkor nem lehet kiköltöztetni. Aztán a férjem egyszer azzal jött haza, hogy talált neki egy jó bútort...

Még azt is megengedi neki, hogy néha bemenjen a szőnyegpadlós szobájába és felmenjen az ágyra. Nagyon szereti.