Gyóni Gábor A magyarság hajnalán c. művét már említettem a másik topikban. Túl a nomádokat érintő összefoglalón, e topik számára is ad érdekességet. S akkor a paragrafus-rendszer értelmét megvilágítandó, most némi kiegészítést fűzök a 2.§ alatt leírtakhoz, a turkok megnevezéshez:
Gyóni művében foglalkozik a cambridge-i dokumentum nevű levélrészlettel, amelyben egy zsidó kereskedő a forrás, aki ír a kazárokról, zsidókról és egy háborús időszakról is, amikor a kazárok a zsidók segítségével, az alánok támogatásával lettek úrrá ellenségeiken. Itt feltűnnek "türkök" is, akiket a honfoglalókkal lehet azonosítani.
A kazárok is türknek nevezték volna eleinket? Ez persze megmagyarázza a bizánci nevet is, a bizánci-kazár kapcsolatok révén, viszont akkor lőttek a toposznak. A kazárok aligha türközték csak úgy szíre-szóra a különböző népeket. Kivéve, ha követjük a gondolatmenetemben kifejtett "türk" metódust. Ekkor viszont egészen természetesnek tűnik a "türk" megnevezés az elitre, a menekült "rokonra" és kíséretére. Amit a bizánciak mechanikusan átvettek, s alkalmaztak azután is, hogy közvetlen kapcsolatba kerültek eleinkkel, s így közelebbi ismeretekre is szert te(he)ttek róluk. Azaz érdemes elgondolkodni a turk megnevezésen, s a nyugati forrásokon. Amelyekben egyesek magyar informátorok híradásait vélik. akik ezek szerint mindent elmondtak, csak az identitásról nem ejtettek egy szót sem, az elit önelnevezéséről.
A bizánciak türközését toposznak minősíteni egy kibúvó, ürügy arra, hogy ne foglalkozzanak a kérdéssel. |
