Itt: http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/42.html
" Kérdés az is, hogy a 6. század folyamán az Al-Dunán át a Balkán belsejébe törekvő szláv harci csoportok, majd nyomukban a megművelhető földeket kereső törzsek egyáltalán érdeklődtek-e a megtelepedés számára nem sok jóval kecsegtető erdőségek iránt, hiszen maguk is éppen óriási erdővidékeket hagytak el."
"A délkelet-európai szláv népmozgalom ukrajnai anyaterületének 6–9. századi régészeti hagyatékát meglehetősen jól ismerjük (Prága-Penkovka-, Prága-Korčak-kultúrák, illetve -típusok), szláv csoportok elmozdulása, déli területeken való feltűnése tehát nyomon követhető, de csak általánosságban. A korai szláv települési és temetkezési mód puritán egyszerűsége miatt ugyanis kezdetben csak akkor lehet a telepeket és temetőket keltezni – s akkor is nagy nehézségekkel –, ha idegen fémtárgyak (elsősorban bizánci vagy avar ékszerek, esetleg ezek szláv utánzatai) és edények fordulnak elő bennük."
"Szlávok első biztosan keltezhető jelenlétére Erdélyben a mezőbándi temető déli „avar” szélén fekvő 24. sírban talált lepénysütő tál, „klebec” utal. A szabad kézzel készült, pontsordíszes tálacska csak egy közeli szláv háztartásból juthatott a mezőbándi temető népéhez. Kora 600–630 közé {179.} tehető. Hasonló díszített és díszítetlen „klebci” – lepénysütők – kerültek elő Malomfalva-Podej településen – az elhagyott (!) gepida falu területén. Mindezen jelek arra mutatnak, hogy a Békás- és Tölgyes-szoroson át a 7. század elején szláv csoportok hatoltak be a Maros felső folyásvidékére. Útvonalukról a Kolozs megyei Septérről ismert gödrökből, lakógödrökből álló település. Leletei csaknem kizárólag szabad kézzel formált fazekak és lepénysütők, a kevés hullámvonaldíszes korongolt edénytöredék a 8. század elejéig használt telep késői korszakára utal."
Stb.
Hát ez sem jött össze neked ...A "4. század" helyett a 7. század...
De csak azért, mert annyi előadásra hívnak meg, hogy összezavarodsz az évszámokkal ... | 
