Keresés

Az elődje meg Kolombusz ajánlatát utasította vissza :) 

Ha már Portugália és nem labdarúgás. :-)

I. Mánuel, más néven Szerencsés Mánuel (port. Manuel o Afortunado vagy Manuel o Venturoso) volt Portugália történelmének legsikeresebb és egyben legnagyobb királya.

1495-től 1521-ig uralkodott és gyakorlatilag az ő uralkodása alatt hajtották végre a portugálok a legjelentősebb felfedezéseiket, ill. Mánuel uralkodása alatt építették ki indiai tengeri birodalmukat.

Brazília partvidékét is az ő uralkodása alatt fedezték fel (Pedro Álvares Cabral 1500-ban), de ennek a gyarmatnak az indiai gyarmataik mellett nem tulajdonítottak nagy jelentőséget.

A portugálok indiai térnyerésében döntő szerepe volt annak, hogy 1509-ben a portugál flotta, Diu kikötőjében, Francisco de Almeida vezérletével, tönkreverte az egyesült egyiptomi és török flottát.

Mánuel 1509-ben, Sintrában, egyezményt kötött V. Katolikus Ferdinánd spanyol királlyal, országaik afrikai érdekeltségi (hódítási) övezeteinek az elhatárolásáról.

Viszont ostoba módon visszautasította honfitársa és alattvalója, Fernão de Magalhães, azaz Magellán ajánlkozását, hogy körbehajózza a Földet, így aztán a kiváló portugál tengerész spanyol (kasztíliai) lobogó alatt valósította meg a Föld első körülhajózását (1519-1522).

Itt lehet még olvasni röviden I. Mánuel királyról magyar nyelven:

https://hu.wikipedia.org/wiki/I._M%C3%A1nuel_portug%C3%A1l_kir%C3%A1ly

Portugáliához még annyit, hogy a 16. század második felének szerencsétlen történelmi eseményei is hozzájárultak a hanyatlásukhoz.

Az ország III. János király uralkodása (1521-1557) alatt élte a fénykorát, de a történészek szerint a hanyatlás első jelei már ekkor mutatkoztak, az országba beözönlő hatalmas gazdagságot nem használták fel hatékonyan.

III. János halála után 3 éves unokája, Sebestyén (ur. 1557 - 1578) került a trónra, akinek a kiskorúsága alatt nagyapjának bátyja, Henrik bíboros kormányozta régensként az országot.

Sebestyén király már ifjúként rajongott a keresztes háborúk eszméjéért, ezeken az eszméken felnőve felnőttként kalandorpolitikába vitte az országot és háborút kezdett Marokkó ellen.

1578-ban megfelelő európai szövetségesek nélkül, egy kb. 23 ezer fős expedíciós hadtesttel átkelt Marokkóba, ahol egy kb. 2-szer, 3-szor nagyobb arab-berber hadsereg bekerítette és megsemmisítette a portugál erőket. 

Maga a király is elesett, ill. a csatatéren maradt a portugál szárazföldi hadsereg színe-java.

Olyasmi vereség volt ez, mint nálunk Mohács.

Az öreg Henrik bíboros halála után, megfelelő férfiutód híján II. Fülöp spanyol király magának követelte a portugál trónt és 1580-ban megszállta az országot.

1640-ig volt Portugália spanyol uralom alatt, a portugál flottát lényegében besorolták a spanyol flotta kötelékébe és alárendelték a spanyol birodalmi érdekeknek.

1588-ban a Nagy Armada pusztulásakor számos portugál hadihajó is elsüllyedt vagy eltűnt.

1640-ig a portugálok egy sor gyarmatukat elveszítették, ami megmaradt nekik, abból Brazíliát tekintették a legértékesebbnek és a 17. sz. második felétől elkezdték ezt a korábban másodrendűnek tekintett gyarmatukat fejleszteni, kiaknázni.

Brazília 1822-ben kiáltotta ki a függetlenségét, de a latin-amerikai spanyol gyarmatoktól eltérően, az anyaországgal való baráti viszony és kereskedelmi kapcsolatok még nagyon sokáig fennmaradtak, lényegében mondhatjuk, hogy egészen máig:

amikor 2016-ban Rióban volt az olimpia, Brazíliában egy csomó helyen portugál zászlókat tűztek ki és mindenhol szimpátiával fogadták a portugál sportolókat és szurkolókat.