Keresés

Ez arról jutott eszembe, hogy hiába áramlott be a gyarmatokról a rengeteg nemesfém, hiába volt övék Európa legjobb hadserege, a spanyolok képtelenek voltak legyőzni a franciákat a 16-17.század háborúiban vagy csak több évtizedes háború után. Pedig a franciáknak nem voltak gyarmataik, a saját lakosságuk adóiból fizették a hadseregeiket. Itt fel lehetne vetni hogy a spanyolok több frontos háborúkban álltak általában és a gyarmataikra is kellett ember. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy a franciák azért tudtak Európa vezető hatalma lenni a korban, mert többszörösen felülmúlták a szomszédaik népességét. 

A portugál-holland kapcsolatban is megfigyelhető hasonló, a kis területű, de sűrűn lakott Hollandia simán el tudta foglalni a gyéren lakott Portugália gyarmatait a 17.században, hiába volt 200 éves előnye a portugáloknak a gyarmatosítás terén.

Portugáliához még annyit, hogy a 16. század második felének szerencsétlen történelmi eseményei is hozzájárultak a hanyatlásukhoz.

Az ország III. János király uralkodása (1521-1557) alatt élte a fénykorát, de a történészek szerint a hanyatlás első jelei már ekkor mutatkoztak, az országba beözönlő hatalmas gazdagságot nem használták fel hatékonyan.

III. János halála után 3 éves unokája, Sebestyén (ur. 1557 - 1578) került a trónra, akinek a kiskorúsága alatt nagyapjának bátyja, Henrik bíboros kormányozta régensként az országot.

Sebestyén király már ifjúként rajongott a keresztes háborúk eszméjéért, ezeken az eszméken felnőve felnőttként kalandorpolitikába vitte az országot és háborút kezdett Marokkó ellen.

1578-ban megfelelő európai szövetségesek nélkül, egy kb. 23 ezer fős expedíciós hadtesttel átkelt Marokkóba, ahol egy kb. 2-szer, 3-szor nagyobb arab-berber hadsereg bekerítette és megsemmisítette a portugál erőket. 

Maga a király is elesett, ill. a csatatéren maradt a portugál szárazföldi hadsereg színe-java.

Olyasmi vereség volt ez, mint nálunk Mohács.

Az öreg Henrik bíboros halála után, megfelelő férfiutód híján II. Fülöp spanyol király magának követelte a portugál trónt és 1580-ban megszállta az országot.

1640-ig volt Portugália spanyol uralom alatt, a portugál flottát lényegében besorolták a spanyol flotta kötelékébe és alárendelték a spanyol birodalmi érdekeknek.

1588-ban a Nagy Armada pusztulásakor számos portugál hadihajó is elsüllyedt vagy eltűnt.

1640-ig a portugálok egy sor gyarmatukat elveszítették, ami megmaradt nekik, abból Brazíliát tekintették a legértékesebbnek és a 17. sz. második felétől elkezdték ezt a korábban másodrendűnek tekintett gyarmatukat fejleszteni, kiaknázni.

Brazília 1822-ben kiáltotta ki a függetlenségét, de a latin-amerikai spanyol gyarmatoktól eltérően, az anyaországgal való baráti viszony és kereskedelmi kapcsolatok még nagyon sokáig fennmaradtak, lényegében mondhatjuk, hogy egészen máig:

amikor 2016-ban Rióban volt az olimpia, Brazíliában egy csomó helyen portugál zászlókat tűztek ki és mindenhol szimpátiával fogadták a portugál sportolókat és szurkolókat.

"Azért érdekes hogy a földrajzi felfedezések első hullámának haszonélvezői, Európa perifériájának két országa Spanyolország és Portugália, akik vissza is süllyedtek a régi szintjükre a gyarmataik elvesztése után.

Különben gondolkoztam rajta és a bukásuk egyik fő oka az alacsony népesség volt, egyszerűen nem volt elég ember a gyarmatok benépesítésére, a birodalomhoz szükséges hadsereg fenntartására, az ország ipari szükségleteinek előállítására, ezért kifolyt a pénz az országból árucikkek vásárlására. Nem véletlen, hogy a nagy, népes országok lettek hosszú távon sikeresek, mint Anglia és Franciaország."

Szerintem nem annyira az alacsony népességük volt az oka, bár a 16. sz. elején Spanyolország és Portugália népsűrűsége valóban messze elmaradt Franciaország, Hollandia vagy éppen Anglia népsűrűségétől.

Szerintem az, hogy nem tudták gazdaságilag oly mértékben kiaknázni a gyarmatosításban rejlő lehetőségeket, mint az említett versenytársaik, több tényező együttes hatása volt, én leginkább a konzervatív, elmaradott, középkorból örökölt társadalmi-gazdasági modelljüket emelném ki, amit átültettek a gyarmataikra is.

Az, hogy nem volt elég népességük a gyarmataik benépesítésére, részigazság szerintem, hiszen a franciák, angolok, hollandok ugyanúgy nem tudták teljes mértékben benépesíteni saját népükkel a gyarmataikat, mint a spanyolok és a portugálok.

A birodalomhoz szükséges hadsereg és mindenek előtt hadiflotta fenntartása pedig valóban óriási költség és teher volt ezeken az országokon, egy idő után a kis Portugália valóban nem tudta biztosítani az ehhez szükséges anyagi és humán erőforrásokat, de a spanyoloknak is nagyon nagy gondot okozott óriási kiterjedésű birodalmuk hatékony védelme.

Bár a spanyol szárazföldi hadsereg a 17. sz. közepéig Európa egyik legjobb hadserege volt, a tengeri hadviselésben és haditechnikában a 17. sz. elejétől egyre inkább kezdtek lemaradni az angolok és a hollandok mögött. 

De ha megnézed, a szárazföldi (tehát nem sziget) amerikai gyarmataikat a 19. század 10-es, 20.-as éveiig nagyon stabilan az uralmuk alatt tudták tartani.