De, biztos én is sztereotipizálok azzal, hogy a házasságot elavultnak tartom a 21. században, ha téged ez megbánt, sajnálom, de visszautalva pont a te előbbi bejegyzésdre, valószínűleg nincs rendben teljesen ez a dolog nálad.
Én erről a tèmáròl azért nem értekezem tovább, mert elsőrorban érzelmi kérdés, meggyőzni sem akarok senkit az igazamról. Mert lehet hogy nincs is. A lényeg számomra, hogy manapság már nem kötelező, és személy szerint örülök, hogy olyan korban élhetek, ahol megteremthetem a saját egzisztenciámat, és nem kell egy balfasszal leélnem egy életet azért, hogy ne haljak éhen.
A savanyú szőlőről annyit, hogy többen elvettek volna és el is vennének, ha akarnám és boldoggá tenne. De nincs jelentősége számomra, sőt, nyomaszt a gondolata is, így maradunk továbbra is "élettársak".
Az alkatomròl annyit, hogy 172 centihez 54 kiló vagyok, gyerekként is kicsivel voltam több, ami izomból tevődött össze, mert sportoltam. És ha erre az öregapám beszól, akit amúgy évente egyszer láttam, akkor ő pedig "kutya ülve".
Igen, élő példája vagyok annak, hogyan lehet testképzavara egy tök normális alkatú embernek is. Ez nem a vékonyságròl vagy hiúságról szól, hanem az elfogadásról, amit én sosem kaptam meg otthonról, illetve a kontrollról és önbüntetésről. Én már így maradok, megtanultam ezzel élni, se erőm se kedvem harcolni ellene, van épp elég csata, amit meg kell hogy vívjak.
Zárójelben jegyezném meg, hogy a bh-valò cicaharcotokból ha egy mód van, légyszi hagyjatok ki. Igen, arra gondolok, hogy ugyan nekem válaszolsz, de beleszövöd a vele való csörtéitek előzményét. Én szívesen beszélgetek, de ebből szeretnék kimaradni.
Tizenéve fórumozok különféle helyeken, de ilyet életemben nem láttam, amit ti itt levágtatok. :)) |