|
|
|
|
 |
rizsa79
2019-06-02 10:13:34
|
2307
|
Örülök, hogy fogtad a hsz-m lényegét, és nem kell körülírnom még ötvenszer az információt.:) A nő ismerősödről szóló hsz-m lényegét tekintve arról szólt, amit itt leírtál a 2304-es kommentben. Vagyis sok kárt lehet okozni még a tudományosan megalapozott gyógyítással is, ha rosszul alkalmazzák, hát még a nem teljesen bizonyított gyógymódokkal. Ilyen például ezek a jótanácsok, hogy "éld meg a nőiességed". |
|
A hozzászólás:
 |
ördögszekér
2019-06-02 09:50:18
|
2303
|
Ha gőg az, hogy igyekszem megoldani az életem külső segítség nélkül, akkor legyen, én vagyok Gőgös Gúnár Gedeonné, csak hogy csavar is legyen benne. :))
Meggyőződésem, hogy egyik véglet sem jó, a tùlgondoskodás is épp olyan ártalmas, mint a rideg légkör.
Visszakérdezek: te most panaszkodsz vagy dicsekszel azzal, hogy téged annyira szeretett anyád, hogy még a kaját is megrágta volna helyetted, ha tehette volna? Naugye. ;) |
|
Előzmény:
 |
rizsa79
2019-06-02 09:31:41
|
2300
|
(=Oldd meg b*zmeg)-hozzáállás sem feltétlenül azt hitemet erősítette, hogy annyira számítanék.
Maga most panaszkodik vagy dicsekszik?:) Én meg arról tudnék mesélni, hogy a Démétér-típusú anya mellett, aki a legkisebb probléma esetén is hatalmas leveses kondérokkal rohan a gyerekét "megmenteni", mik a nehézségek.
Azt mondjuk meg tudom érteni, hogy mennyire kínzó az érzés, hogy nem tudod, hogy a személyiséged számít-e, vagy csak a "gyereke vagyok"-státusz? De én kissé a pátyolgatott emberek lesajnálását is érzem emögött a hozzáállás mögött, hogy "én mindent meg tudok oldani". De lehet, hogy félreértettem. Illetve bennem is megvan egyfajta "gőg", és inkább azokat sajnálom, akik nem estek át a gyerek-szülő kapcsolat nehézségein, mert esetleg hideg-rideg volt a családi légkör, és talán érzelemszegényebb az életük. Ez persze csak egy feltételezés. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|