De rendes vagy :-))) Én az ország másik végében vagyok, de ha egyszer egy csoda folytán odakeverednénk, akkor mindenképpen, és a segítség felajánlást is nagyon köszönöm, ha ilyen jellegű problémám, kérdésem lesz, te leszel az első, akihez fordulok, igérem! :-) Az ihletet megkaptad többünktől, a madárkád meg majd úgyis jelezni fogja, hogy mit szeret, meg mi az ami jó neki. Mondhat az ember bármit, a madár az aki végsősoron dönt. Én a kaják kitalálásánál tápanyagoktól függetlenül mindig erőteljesen figyeltem, hogy mi az, amitől az adott madár pl. büdöset fosik hosszabb távú etetésnél, vagy mi az, amitől éppen szép, szagmenteset, faji sajátosságait nézve keményet ürít. Nálam ez sokat segített a kezdeti eligazodásos-ráérzős időszakban :-)
Corvi és mindenki: Örülök azért, hogy nem vettétek végül rossznéven a keverékek közlését! :-) Egy szemernyi önfényezés vagy egyéb ilyen mellékzönge sem volt a szándékaim között. Egyébként is rosszul vagyok az ilyesmitől. Ez a lista úgymond az elmúlt öt év termése, és magam részéről ezzel be is fejeztem a keverékek kitalálását. Innentől kezdve, ha variálni akarok, akkor már a természetes kajákat meg egyéb táplálékokat próbálgatom a keverékek mellé. :-) Nemrég döbbentem rá, hogy pl. a bodzabogyó milyen csodálatos kiegészítő. Minden évben szüretelem és fagyasztom azóta. A diólevél, csalán, pitypang valóban kiváló gyógyír, én eddig tea formájában itattam, meg fürdettem bele a madarakat és tényleg gyors enyhülést és javulást hoztak.
A petrezselyemről megoszlanak a vélemények. A net egyik fele azt mondja, hogy olyan ártalmai is vannak, amelyek miatt vagy kerüljük, vagy pedig csak nagyon mértékkel fogyasszuk. A másik fele szerint meg szuperétel, amit két pofára kéne, hogy együnk. És akkor tegyen az ember igazságot... :-D Vagy ott a túró. Az is sokszor milyen igazságtalanul és tudatlanul van fikázva. Madarak számára alkalmatlannak meg csak mértékkel fogyasztandónak van titulálva... Még olyat sem átallanak róla egyesek mondani, hogy nemhogy nem oldja meg a kalciumhiányt, hanem a fogyasztása még ki is vonja a szervezetben lévő kalciumot, és csak a "gonosz" tejipar mesterkedése miatt van egészséges ennivalónak elkönyvelve. Mekkora szemenszedett hazugság ez!
Egyébként a petrezselyemnél én is úgy voltam, mint te. Nekem is sokáig tyúkhúrosan ment, de a felengedés után attól mindig olyan gusztustalanul szutymákos lett, és a madarak sok esetben csak szétcsapkodták az egészet, meg sokat is hagytak belőle. Aztán kitaláltam, hogy mi lenne, ha zöldségzöldet tennék bele, az annyira finom, jóillatú és az állaga sem romlik fagyasztás után. Szinte látható volt a különbség. Ettől kezdve a madarak rajongással ették és mindig kinyalták az etetőt. Én se tapasztaltam még soha semmilyen problémát az etetéséből. Ettől függetlenül a tyúkhúr frissen kiváló, és az eleség mellé darabolva mindenképpen emeli annak fényét.
Egyébként meg a keverékek kitalálásánál minden eddigi dolgot összevetve két személy volt az ihletadóm: Te és Schmidt Egon. Azóta is hálás vagyok mindkettőtöknek! És erőteljesen azon a véleményen vagyok, hogy azok az erők, amelyek elindítanak egy bizonyos dolgot, ha a történet szellemiségét nézzük, sokszor nagyobbak, komolyabb jelentőséggel bírnak, mint a végeredmény, mert nélkülük, nem biztos, hogy úgy alakultak volna a dolgok, ahogyan alakultak, vagy egyáltalán bármi is történt volna.
Korábban én is az a kutyatápos-macskakonzerves-húsos nevelő voltam, sose tudtam semmit se normálisan felnevelni. Ettől teljesen ki voltam borulva mindig. Aztán nagynénémtől megkaptam azt a bizonyos könyvet születésnapomra, és amikor olvastam benne azt a túrós receptet, majdhogynem felordítottam örömömben, hogy úgy néz ki, mostmár végre sikeres leszek fiókanevelés terén. Addig álmomban nem gondoltam volna, hogy ilyet, hogy reszelt sajt, túró, sárgarépa egyáltalán oda lehessen adni egy fiókának. A többit meg már ti is tudjátok. |
