Örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésedet :) Azért is gondoltam, hogy írok neked erről, mert nálad is látom azt, hogy a te is inkább a természetes vonalat részesíted előnyben táplálás terén, akárcsak én.
Olyan lágyeleségrecepteket tudok mondani, amivel nemhogy néhány hetes kortól, hanem megfelelően alkalmazva akár a tojásból kelés pillanatától tökéletes állapotúvá tudnád nevelni az ilyen madarakat. Én úgy vagyok vele, hogyha ezzel az etetési elvvel sikerrel felnőttek a keltetett fecskék, a napos rozsdafarkúak- és rigók, a 0 napos seregélyek, amelyeket én magam keltettem, majd vadítottam vissza, a szétcseszett pár napos kisverebek, cinkék, egy sor kényes tenyésztett madár stb., akkor a szajkónál is bizonyítani fog. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években hogy' is mondjam, jó párszor kellett mások után is söprögetnem (hogy ne mondjam csúnyábban), így a végsőkig tönkretett, haldokló madarak is szép számmal jöttek vissza az életbe, majd regenerálódtak bámulatos módon. Őközülük olyan "finomságokat" említenék mint pl. a gyurgyalag, sarlósfecske, csonttollú. Legutóbbi nem mások által tönkretett, de olyan súlyosan sérült volt, hogy aligha épült volna fel "hagyományos" etetési móddal. A kedves párját kaptam meg papírvékonyan, a korábbi bolti lágyeleséges életmójának köszönhetően, majdhogy nem már haldokolva.
Volt néhány olyan eset, amikor kezdetben jobban tudták: tápanyagok, szuper madártápok, illő bánásmód-, és etetés, hozzá még jó adag kioktatás... aztán mikor a madár bemondta az unalmast, mit ad Isten, végül a faluszéli "túrós hülyegyereknél" kötött ki, aki aztán helyrehozta... volt olyan, amikor már néhány nap elteltével is drámai javulás mutatkozott. Ez nem valami isteni csoda, megkapja a madár a szakszerű táplálást és megindul a gyors regeneráció, amennyiben táplálékkal lett elszúrva. Rossz táplálással (még akkor is, ha meggyőződésünk, hogy amit adunk az teljesen jó, szakszerű) úgy meg lehet betegíteni, tönkre lehet tenni egy madarat, ami komolyabb fertőző betegségekkel is felér.
Most már a tárgyra térek. Amiket írtál az teljesen jó, két dolog kivételével, amiről lebeszélnélek. Az egyik ilyen a kutya- és macskatápok. Bármilyen kutya- és macskatáp, legyen az száraztáp, vagy konzerv, és legyen az a legszuperebb, legminőségibb, a madarak számára igen szakszerűtlen táplálékok. Ezeknek a használata onnan ered, hogy igénytelenebb madárfajok mint pl. a varjúfélék és a seregélyek anyányi tollas fiókái nevelését ezzel könnyen el lehet úgymond intézni, felnőnek. Ezért lett ez egykoron annyira népszerű. De ez a siker csak illúzió, mert hosszútávú tartásnál ez megbosszulja magát, főként akkor ha ez az etetési stílus továbbra is fennál. Hamarabb is kiderítehtő, hogy valami nem stimmel ezekkel az eledelekkel, mert ha ezeknek a madaraknak a napos, pár napos egyedeit próbálnánk kutyakajával nevelni, akkor az már kudarcba fulladna. De persze ebben-, meg egyéb esetekben is általában az arrogancia győz, és -tisztelet a kivételnek- a madarak vannak hibáztatva, meg mindenféle rejtett betegéset szokás feltételezni, ahelyett, hogy bevallanánk magunknak, hogy olyan is lehet, hogy esetleg rosszul lett etetve.
A másik dolog pedig az ásványianyagozás, azon belül is a kalciumozás. Régebben is sejtettem, hogy ez egy tévhit, mármint az, hogy ezeknek az adagolása szükséges. Ez valójában egy humbug, mert azt a hatást, amiért adjuk nem váltja ki, max. leterheli a madarat, a tejtermékekkel lehet jól és természetes módon kalciumot bevinni. Számomra bizonyíték erre, hogy amikor totál kalciumhiányosan megkapom a madarat reggel, olyat képzelj el, hogy a feje is elhajlik etetéskor, annyira puha, estére már megkeményedik a túrós etetéstől. Pedig korábban folyamatosan forgatták a kajáját mindenféle ásványianyagba. Vannak ezzel kapcsolatos fényképes dokumentációim is.
Van még manapság is néhány olyan elavult gondolkodású madaras, aki szerint a tejtermékek ártalmasak a madaraknak, illetve van ennek a körnek egy olyan ága, ami személyes indíttatásból támadja a túrós keverékeket. Ezekre a hangokra nem kell odafigyelni. A tejtermékek nemhogy nem ártalmasak, hanem elemi táplálékoknak kellene lenniük minden fogságban tartott lágyevő számára. A jófajta friss, félzsíros túróra ill. a reszelt sajtra gondolok ezalatt egészen pontosan.
Hála Istennek a legtöbben azért itt egyetértünk a túrós eleségek helyességével-, valamint a kutyakaja nem túl szakszerű voltával, leginkább a korábbi kellemetlen tapasztalataink miatt. Nekem is volt ezzel bőven. Persze ha SOS kajaként nézzük, ha vkinek 40 varjút kell menteni, akkor nincs más megoldás, de ha van egy-két madarad, akit szeretnél nagyon hosszú ideig épségben, egészségben tudni, akkor ezek a kaják erőteljesen kerülendők, amennyiben az ember meg tudja magának ezt engedni.
Huh, jó sokat írtam, remélem lesz idegzeted elolvasni. A következő hsz.-ban megadom neked a két pontos receptet, amire jelen pillanatban szükséged lesz akkor, ha így szeretnéd majd a leendő madárkádat etetni. Ha a fiatal fiókán kívül olyan kisszajkó gondolatát sem vetnéd el, aki kezdetben az a nagyon csoffadt, senkinek se kellő, madárnak is alig kinéző, visszamaradott kis szerencsétlenség, nos, abból is madarat tudsz csinálni a lágyeleségekkel, és az ilyen egyedek a későbbiekben nagyon hálásak. Ráadásul ez madármentés is, és 100%-ban etikus.
|
