Szia immár Kedvesebb talicska.hu! MInden Jókat Előre is és mindég!
Bocsásd meg Kérlek, ha netán kissé morózusan fogadhattuk az Igényed, hogy azonosítani inkább Tudhasd, hogy mi hallucinációka és mik nem annyira?!?
Hálásan Köszönöm továbbá, hogy nem sértődtél meg és nem "harcolsz" úgy mondd, bosszatkodós bosszulkodással dühöngve, csak mert félreÉrthettünk és az úgy nevezett stílusodból netán rossz 'zEmbernek vélhettünk, ha Igaz a mondás, hogy a Stílus az Ember!
(Ugyanis azzal Kezdted, hogy "ÉN" és ez kissé egomániásan hangzik, de Lehet, hogy csak Mi vagyunk túlérzékenyek úgy mondd erre a sok-sok individualistáskódó népség közepette!)
Nos, egy Pillanat! MegPróbálok a YouTube-on nézni Én is valamiket ha Lehet, amit Jelzesz "sori"-ból, Jó?!? "Sorry"!
Hát sajnos amiket Találtam összefoglalókat és apró mozsákat Értelem-szerűn elidenetített úgy mondd, hogy nagyon kéne pedálozzak, hogy annyira ráhajtsak, hogy Ismerhessem minden Pillanatát!
Viszont legalább felIdéződhetett, hogy mennyi Időnk lehetett elIdőzni Andrej Tarkovszkij Stalkerével, Soláris-szával és talán még a Nosztalgiájával is, noha azt sem Szerettük Igazán, mert többnyire "kisszerű" megFormálásra Sikeredtek Alkotásai! DE legalább Jó Vontatottak voltak! És azt az Illúziót is keltették, hogy nem hiába gyötör Bennünket, mégha kissé szadisztikusan is Készít elő valami Katharzist!
De hagyjuk az Előzőeket egyelőre!
Tehát van akkor a Kérdés, hogy miket hallucinálunk és miket nem?!?
Itt Kérdés, hogy a Dokik szarkazmusára hallgatunk-e akik aaszondgyják, hogy márpedig olyan hogy Épség és Egészség nincsen, csak még nem Diagnosztizálódhatott betegességek!
Viszont van egy olyan Jelenség is, hogy "normalitás", vagyis egy részt, yhogy a statisztikai átleg mily3en épp aktuáliskán, illetve hogy mik felé kéne kitörni a betegességekből, hogy mely Fejletek Lennének Kívánatoskák, hogy mik felé Gyógyuljunk?!?
És mintha Lennének kifejezetten patológiásak is!
No, most akkor amit eddig Érthetni Véltem a sori Dili Emmázatából, hogy vajon a hazudozás és elkendőzés mely fokon Kívánatoska és mikortól káros?!? -- azaz mikor kell és Lehet Őszintének Lenni és mikor Tilos?!? És hogy ezt hogyan Óvhatjuk vagy számolhatjuk épp föl?!?
Tudod a retrorád beteges Elméknek van egy olyan sajátságuk, hogy a dög-unalomnál minden ártás "jobb", míg a Dolgok másik felén meg az Etikai Tartás, hogy meddig Tartható FENN?!? -- netáni gyilkos indulatok nem annyira koholása, mint inkább netáni indukálása, gerjesztése nélkül, hogy hátha "Magától" is ráEszmélhet a tébolykállatság, hogy mért is ártana?!?
Az meg Konkrétan, hogy az Észlelése a Dolgoknak mikortól Helyes és Szabatos és Igazi reagáláskra-Késztető, hát sajnos szituáció-függő legtöbbször! Néha elég a Pillangó Effektus, máskor hosszas és "komoly" procedúrák se nagyon Segíthetnek, ugye?!?
Ám Kedves talicska.hu! Kubikoljuk akkor ezen Gondolat-Kőrhöz Kapcsolódóan azt is, hogy narkókra és doppingokra ugyan szükség van, de hogy mikor miképp ÉLnénk netán vissza is velük?!?
Talán Tanulhatunk ebből is valamiket, ami a Múltakból Bizonyára még elég érvényesen, csak netán elhanyagoltan szól Felénk?!?
ILLYÉS GYULA:
Óda a törvényhozóhoz
(A jubiláló Tersánszkynak)
Úgy volna jó a törvény, úgy egyforma hatályú,
ha akként gyártódnánk, mi emberek,
akár a vályog, mit a vályu
billiószám is egyformára vet.
De hát ezt nem lehet
Ahány szív, annyi akarat.
S rég nem vagyunk
csupán agyag s anyag!
Pontos leszek, mint mindig az iró,
ha a tudós költ s a biró.
Ez a mi új dalunk.
Törvényt, de elevent, tehát,
hogy ne csapódjunk folyton össze,
hogy részlet-igazát
kiki illessze a közösbe,
úgy mégis: emberek maradjunk,
ne vályog-vályú sarává meredjünk;
atomok, atom magvakként kerengjünk;
helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk.
A lét tegyen rendet, ne a halál!
Jogot tehát az árnyalatnak,
melyben a holnap rajza áll
s a kivételnek
mely holnapra talán szabály;
jogot – hogy hadd kisérletezzék –
a költőnek, a legfőbb kutatónak.
Mert semmivel nem kell nagyobb tehetség
s buzgalom meglelni a rák
ellenszerét,
gépbe fogni az atom erejét,
röpülni világűrön át,
mint megmutatni, amit a jövő
a szívben érlel,
mint fölfedni ibolyántúli fénnyel,
mi lesz holnap kötelező
közöttünk, emberek;
mi az, mi idegünkben közeleg!
Évmilliárdok távolából
évmilliárdok távolába.
Jogot a boncolóknak,
A kűlszin-, a fölhám-, a látszat-rombolóknak,
Kik elválasztva percenként a rosszat
a jótól,
valamit folyvást rendbehoznak,
percenként fölmutatva, hogy mikortól
gyilkos a gyilkos,
tolvaj a tolvaj,
torz már a szép,
szép az imént torz
a hős: pribék,
s ki az, aki elől megy –
mert nincs szabadjegy
jól haladni a korral;
mert van, amikor – hány a példa! –
a néma szólal,
az iszkol, aki űz,
makulátlan a céda,
mocskos a szűz.
Nem minden alkotó ilyen, de
én őket, az így működőket,
a haladókat, s harcolókat
vallom – a terep-fölverőket –
példaképül! A holnap
felé ők jelzik az irányt!
Előttük jár, fönnen libegve
Hamlet, Karenin Anna, Bánk,
-- megannyi tiszta láng!
A homályt-üző ős Világ
nő, ha ők szólnak.
Üdvözlet, s hála hát
a törvény – és a fény – hozóknak,
kik – hol máglyán, hol gúnykacajon át –
-- s elbukva is! – előretörnek
tán nem is tudva hova s miért.
Így mondjunk hálát Tersánszky Jenőnek,
mi, akik látjuk, hova ért.
Az igazért.
Fütyülj, tovább, kéthangon, Mester! Építsd
hordozható csónakjaidat, törd fejed
ős-sípon, új bicikli-féken – szépítsd,
javítsd, akkor is, ha nem kell,
a részletet,
te, teljes ember!
ne pihentesd se karodat, se agyadat, se szádat,
dolgozz soká még és vigadj
s ne is tudd, -- akárcsak a század –
ki vagy!
(1965)
|