Keresés

Taksony felesége besenyő volt. Ha ezek friss jöttmentek lettek volna, a Kárpátokon túl, és nem régebbre visszanyúló lett volna a magyar-besenyő kapcsolat, akkor biztosan nem jöhetett volna létre ez a házasság.

Ez akkor is reálisabb felvetés, ha nem szigorúan 965-höz kötjük a rusz-besenyő kokettálás kezdetét, hanem korábbra, a pontuszi steppe szláv illetve alán (szaltovói) népességének pacifikációjához, nagyjából a 930-as évektől kezdve. Összhangban más tudósításokkal, s ellentétben az indokolatlanul felmagasztalt Regino-DAI spekulációval.

Mit is "spekulált" volna Regino a besenyőkről 906-ban? Miért is kötötte volna őket ok nélkül a magyarokhoz?

http://www.belvedere-meridionale.hu/wp-content/uploads/2016/04/06_Juh%C3%A1sz_2016_04.pdf

"A bolgár Simeon cár Bölcs Leó halála után Bizáncot szinte már létében fenyegette. Első alkalommal 917-ben formálódott orosz-besenyő segítség Bizánc részére, majd Nikolaos Mystikos 924-925 táján Simeonhoz írt levele utal az oroszok, besenyők, alánok és türkök Bizánc védelmében történő felhasználásának császári szándékára.29"

Ha a besenyők nem itt lettek volna a közelben a 10. század legelején, szóba sem jöhettek volna ilyen célokra.

És, ugye ott van még Isztakhri: a besenyők "nemrég" erőszakkal foglaltak hazát. Ki mástól, mint az előttük ott élőktől kellett elragadni az új lakóhelyüket?

Végül is logikus, hogy a kazárok jelentette akadály eltávolítása után válik átjárhatóvá a steppe

Mitől volna ez "logikus", ha a magyaroknak is sikerült, éppen száz évvel korábban? Amikor még igazán virágzó volt Kazária.

Érdekes Komarnak a besenyőkkel kapcsolatos eszmefuttatását olvasgatni. Továbbra is nyitottnak tartja a korai besenyő sírok datátlását, ugyanakkor a biztosan keltezhető, gazdag mellékletekkel ellátott sírok megjelenését a X. század közepétől  illetve második felétől veszi számításba. A korábbi sírokat a szegényes melléklet miatt nem lehet datálni, az "oguz-besenyő" kengyel meg a honfoglalók közt is előfordul, így etnikai azonosításra korlátozottan alkalmas.

Míg a honfoglalók gazdag leletei igen korán megjelentek, a hatalmi elit a temetkezéseiben is kitűnt, addig a besenyők megszervezése a rusz-kazár háború után, Sarkel elfoglalása, 965 után történt meg szerinte. S ezt egy "keleti" csoport hajtotta végre. Ugyanis ezidőtájt tűnnek el a volgántúli besenyő leletek, s jelennek meg "keleti" elemek a pontuszi steppe már besenyőnek beazonosított, gazdag mellékletű sírjaiban. 

Végül is logikus, hogy a kazárok jelentette akadály eltávolítása után válik átjárhatóvá a steppe, s a mitológiák által figyelmen kívül hagyott Kazár Kaganátus, bármilyen problémákkal küzdött is, nem volt "átjáróház". A ruszok háborújukhoz felhasználhatták a besenyőket, ami egy rétegnek kiemelkedést jelentett, s az állattartás helyett a katonáskodás is megélhetést biztosíthatott. Ez akkor is reálisabb felvetés, ha nem szigorúan 965-höz kötjük a rusz-besenyő kokettálás kezdetét, hanem korábbra, a pontuszi steppe szláv illetve alán (szaltovói) népességének pacifikációjához, nagyjából a 930-as évektől kezdve. Összhangban más tudósításokkal, s ellentétben az indokolatlanul felmagasztalt Regino-DAI spekulációval. 

S Komar felvetése is összhangban van a DAI verziójával, eltekintve a csavartól. Hiszen az oguzoktól megszökött (türk) besenyők szervezték meg a Kaukázusnál  tanyázó (kazár) besenyőket :D