Keresés

Ugyanis a honfoglalás után megmaradtak a keletebbre lévő területeken a törzsszövetség uralma-,amit moldáv régészek pedzegetnek-

És ehhez egy érdekes adalék:

http://real.mtak.hu/46728/1/Szabados_2016_Mesterhazy_75_kotet_u.pdf

Vázlat a magyar honfoglalás Kárpát-medencei hátteréről

Szabados György

"Érdekes, de a kronológia újragondolása a német archeológiában merült fel. Mechtild SchulzeDörrlamm régészeti anyagra támaszkodva kísérelt meg egy relatív tipokronológiai rendszert kialakítani. Ennek eredményeképpen a 10. századra keltezett anyagot két fázisra osztotta, egy 9. század második felére/utolsó harmadába, valamint egy 10. század első felébe eső horizontra.91"

A "10. század első felébe eső horizont" csak nem a nagy sírszámú soros temetők 950 utáni indulásával függ össze? Azaz a CSAK a 10. század első felében beköltöző "hátramaradt" honfoglalókra ?? Mondjuk a "köznép"-re ?? Akik pl./akár/szintén hozták a magyar nyelvet ??

Harmatta úr szerint, Regino bizánci kottából  játszott

Ott Prümben, 906-ban? Miért tette volna? Ha elfogult volt, csak a nyugati megbízója felé lehetett az.

 Ugyanis a honfoglalás után megmaradtak a keletebbre lévő területeken a törzsszövetség uralma-,amit moldáv régészek pedzegetnek-,és ennek egy részét számolták fel a besenyő-bolgár csapatok,amikor a magyarok hadjáraton voltak. 

Ez (így) azért nem lehetséges, mert "a moldáv régészek" szerint csak 940 körül húzódtak volna be e "nyugat-etelközi" magyarok a KM-be, Regino meg, ugye, 906-ban letette a tollat, és 889-re adta meg a besenyő-magyar háború időpontját. (Tehát egy pár évet tévedett -- ha egyszer a besék csak 890 után keltek át a Volgán --, és e tévedése igazolja éppen a "bizánci kotta" hiányát nála.)

De: hogy a besenyő-magyar konfliktus (a honfoglalás előestéjén) csak a legkeletibb magyar törzseket érinthette, ahhoz már megadtam a "hozzájárulásomat" ...

Harmatta úr szerint, Regino bizánci kottából  játszott. Azt,hogy a magyar-bolgár háborúnak fontos ideológiai töltete volt Bizáncban,azt igazolja Bölcs Leó furcsa magyarázkodása,hogy a pogányok győzelme miatt, nem kellett keresztényeknek keresztényekre kezet emelnie. Höbling Tamás írt arról,hogy valóban volt egy bolgár-besenyő-magyar összeütközés ,azonban ez nem az Etelköziek szenvedték el,hanem csak a Kárpát-medencébe történő beköltözés után lehetett egy nagyon korlátozott háború,ami a magyar határőrizeti csapatokat és családtagjaikat mozdíthatta  az új hazába költözöttek követésére. Ugyanis a honfoglalás után megmaradtak a keletebbre lévő területeken a törzsszövetség uralma-,amit moldáv régészek pedzegetnek-,és ennek egy részét számolták fel a besenyő-bolgár csapatok,amikor a magyarok hadjáraton voltak. Mégpedig valamilyen kereskedelmi pozíció megszerzése miatt. Ott vannak még a besenyők,akik a magyarok régi szállásterületén élnek és ország-világ előtt hangoztatják,hogy fegyverrel foglalták el a szállásterületeiket. Létezik még egy zavaros,vallási nézetektől átfűtött magyar-bolgár háború sokféleképpen elmondott történet. Ebből áll össze Konstantinosz  leírása,egyféle keverék, a valóság és az általa kiokoskodott következtetések összességéről.  

Azt ugyan elismerem, hogy "korabeli" források elvileg "pontosabbak" lehetnek a későbbieknél, ami természetesen nem zárhatja ki a későbbi tudósítások korrektségét. Főleg nem esetünkben, amikor ott van a Bölcs Leo korabeli Regino is a besenyőkkel, Konstantin negyven évvel későbbi híradását megtámogatandó.