Keresés

Harmatta úr szerint, Regino bizánci kottából  játszott. Azt,hogy a magyar-bolgár háborúnak fontos ideológiai töltete volt Bizáncban,azt igazolja Bölcs Leó furcsa magyarázkodása,hogy a pogányok győzelme miatt, nem kellett keresztényeknek keresztényekre kezet emelnie. Höbling Tamás írt arról,hogy valóban volt egy bolgár-besenyő-magyar összeütközés ,azonban ez nem az Etelköziek szenvedték el,hanem csak a Kárpát-medencébe történő beköltözés után lehetett egy nagyon korlátozott háború,ami a magyar határőrizeti csapatokat és családtagjaikat mozdíthatta  az új hazába költözöttek követésére. Ugyanis a honfoglalás után megmaradtak a keletebbre lévő területeken a törzsszövetség uralma-,amit moldáv régészek pedzegetnek-,és ennek egy részét számolták fel a besenyő-bolgár csapatok,amikor a magyarok hadjáraton voltak. Mégpedig valamilyen kereskedelmi pozíció megszerzése miatt. Ott vannak még a besenyők,akik a magyarok régi szállásterületén élnek és ország-világ előtt hangoztatják,hogy fegyverrel foglalták el a szállásterületeiket. Létezik még egy zavaros,vallási nézetektől átfűtött magyar-bolgár háború sokféleképpen elmondott történet. Ebből áll össze Konstantinosz  leírása,egyféle keverék, a valóság és az általa kiokoskodott következtetések összességéről.  

Azt ugyan elismerem, hogy "korabeli" források elvileg "pontosabbak" lehetnek a későbbieknél, ami természetesen nem zárhatja ki a későbbi tudósítások korrektségét. Főleg nem esetünkben, amikor ott van a Bölcs Leo korabeli Regino is a besenyőkkel, Konstantin negyven évvel későbbi híradását megtámogatandó.

Annyi lényeges különbség van köztük,hogy Bölcs Leó bérelte fel a magyarokat a bolgárok elleni hadjáratra. Vagyis pontosan tudta,hogy hány csatát is vívtak az alkalmi szövetségesei.